2009 novemberében Google Wave-t használni olyan, mint tető nélküli családi házban tölteni egy viharos telet, vagy - csak hogy a számítógépek környékén maradjunk - félkész játékot tesztelni egy kétszer két méteres irodai kalitkában. Aki szereti a számítógépes játékokat, az csak akkor próbálja ki őket, amikor már a boltok polcairól emelhetjük le őket: a félkész változatokban még nincsenek készen a hangok, nincs zene, a grafika, a fizika és minden más, ami szemünkre és valóságérzékünkre hat, szürreális pontatlanságban lebeg. Aki nem képes az elvont gondolkodásra, pokolként éli meg, hogy a játék nem dzsungelben játszódik, hanem egy betonkoporsóban, nem lőni kell, hanem futni, és ráadásul nem is vérszomjas vadállatok, hanem kicserélni feliratú póznák elől.

A tíz tipp

A bevezetőtől függetlenül tényleg összegyűjtöttünk tíz alkalmazást, ami többé-kevésbé alkalmas az online szinkronmunkára vagy annak mímelésére: mindez a következő oldalon olvasható: kattintson ide, ha inkább a lista érdekli!

Pontosan ilyen a Google új szolgáltatása is: előre szóltak, hogy a Wave, ami egyszerre lesz a jövő emailje és munkafelülete, kevesebb mint félkész állapotban kerül először a publikum elé. Először csak százezer kiválaszott láthatta, ők küldhettek tovább meghívókat barátaiknak, aztán eltelt két hónap, aki pedig nem testközelből jött rá arra, hogy a jövő emailjére még nincsen szüksége, azt az erről szóló cikkek győzték meg.

Az alapötlet (kössünk össze minden kommunikációs platformot, dobjunk hozzá megosztható tartalmakat, hadd dolgozzon egymás tartalmaival és szövegével minden felhasználó) kiváló, csak éppen nincs kész. A Gmail is bétaként kezdte, mégis küldhettünk vele emailt, a várakozás pedig csak újabb üzleti lehetőséget teremt a riválisoknak. Kivéve, persze, ha ez a holtidőnek tűnő pár hónap is előre megtervezett részét képezi az üzleti stratégiának.

A Wave több mint egy órás bemutató videójában (ld. fent) két dolog ragadta meg igazán az emberek figyelmét: az egyik az volt, hogy valós időben láthattuk, beszélgetőpartnereink hogyan törlik ki állandóan azt, amit írni akarnak nekünk, mert vagy nem tudnak helyesen írni, vagy szimplán csak gorombák. A másik az, amit valós idejű online kollaborációs eszközöknek nevezünk - amikor öt munkatársunkkal együtt tudunk egy gigantikus Excel-táblát vagy egy dokumentumot szerkeszteni, ráadásul úgy, hogy nem zavarunk bele a másik munkájába.

Még nem használunk ki minden új technológiát

© sxc.hu

A Forrester 2009 októberben publikált egy tanulmányt az ilyen sokfelhasználós alkalmazásokról irodai környezetben: ebben az olvasható, hogy a felhasználók még nem voltak képesek befogadni a technológiát. Hiába hívjuk az MSN-t cégen belül kommunikációs platformnak, ha sokaknak még ez is ugyanannyira idegen, mint a Skype-os konferenciabeszélgetés. A kétezer megkérdezett dolgozó főként emailt, szövegszerkesztőt és böngészőt használ munkahelyén, csak 26 százalékuk nyúl IM (instant messaging) programokhoz (MSN-hez, ICQ-hoz, Google Talkhoz vagy más hasonló alkalmazáshoz) és csak egyötödük használt már dokumentummegosztókat. Hamarosan elérkezik az az idő, írja a tanulmány, amikor az email-kliensek következő generációja már aktivitásfolyamot mutat majd nekünk, a közösségi weboldalak és hálózatok a munkanap szerves részét képezik majd. Mindez abba az irányba mutat, hogy teljesen természetessé válik számunkra tartalmat megosztani, amibe aztán sokan beleszerkesztenek vagy legrosszabb esetben megnyomják a mellette elhelyezett, méretes LIKE gombot.

© sxc.hu

Ha már itt tartunk, e lassú aknamunka élén pont a Facebook jár: 300 milliónál is több aktív felhasználójuk van, akik egymás között osztják meg kedvenc videóikat, linkjeiket és megjegyzéseiket. Ezzel épp azt csinálják, amit meetingeken úgy hívnak, hogy early adopter targeting: homlokon célozzák az új ötletekre és trendekre nyitott célcsoportot, pár hónap elteltével pedig a trend már magától válik lavinává a felhasználók között. A Facebook, mondják egyesek, ügyesen merít riválisaitól: az aktivitásfolyamot a FriendFeedtől emelte át, az, hogy inkrimináló partifotókkal kell szembesülnünk minden reggel, miután rosszakaró barátaink felcímkézték őket a nevünkkel, a Zooomrtől származik, a Facebook Connect pedig, amivel külső oldalakra is a FB-n használt felhasználónév/jelszó kombinációval tudunk regisztrálni, az OpenID-tól érkezik - teljesen időszerű lenne, hogy a Wave ötleteit is átvegyék.

A jövőről majd időben beszámolunk, jelen cikkünk azonban inkább arra fókuszál: milyen webes alkalmazásokat használhatunk arra, hogy megosszuk dokumentumainkat és többen szerkeszthessük azokat, az iróniától eltekintve az ilyen szolgáltatások ugyanis tényleg hasznosak. Válogatásunkban főként szöveg- és táblázatszerkesztésre fókuszáltunk; későbbi cikkünkben fedjük fel, hogy miként tudunk a világ különböző pontjain fellelhető zenészekkel élőben együtt dolgozni a neten.

01, SHAREFLOW

A Google Wave-hez talán a Shareflow koncepciója hasonlít a legjobban: a készítők azt mondják, egyszerre képesek ötvözni az email, a chat és a közösségi hálózatok adta előnyöket, csak az így létrejött tematikus beszélgetéseket, amibe aztán meghívhatjuk munkatársainkat és barátainkat, nem wavenek, hanem flownak hívják, a lényeg ugyanaz.

A Shareflow ugyan fizetős szolgáltatás, de létezik belőle ingyenes változat is. Hátulütője, hogy míg képesek vagyunk megosztani vele anyagokat, kommentálhatjuk ezeket, létrehozhatunk szűrhető, könnyen áttekinthető beszélgetéseket, még tudunk vele egyszerre többen szerkeszteni dokumentumokat.
 
02, ETHERPAD

Számos forrás ajánlja az Etherpadet, mint működőképes dokumentumszerkesztési lehetőséget - egyszerre nyolcan dolgozhatunk valós időben egy anyagon, minden felhasználót külön betűszín tesz elkülöníthetővé, a dokumentum egyes állapotait külön elmenthetjük, amelyekhez aztán szükség esetén visszatérhetünk, valamint egy oldaldobozban chatelhetünk is kollégáinkkal, ha arra van szükségünk. (Itt jegyeznénk meg: az ilyen szolgáltatásoknál ritka az, hogy nem a dokumentum egyik pontján kezdenek el a kollégák egymással beszélgetni a világ legkevésbé releváns témáiról. Előre szóltunk.)

03, GOOGLE DOCS

Az Etherpad rögtön a Google Docs ellenében építi fel saját magát, amikor oldalán azt olvashatjuk: a Docs 5-15 másodperc múltán láttatja csak munkatársaink gépén azokat a változtatásokat, amiket mi hoztunk létre. Tagadni ezt nem tudjuk, de az is biztos, hogy a középre főzött szolgáltatások közül ez az, amit egy Google-accounttal azonnal elérhetünk, PDF-be exportálhatunk, kapunk hozzá értelmező szótárt és fordítót (ami a Google Translate rendszerét használja, úgyhogy ezzel azért óvatosan bánjunk) és gyakorlatilag a legtöbb köznapi feladatot el tudjuk végezni vele.

04, ZOHO WRITER

A Google Docs egyik legnagyobb riválisaként kezelik a Zoho alkalmazácsomag szövegszerkesztőjét, a Writert. Tabulátoros grafikai felülete van, úgyhogy könnyebben tudunk egyszerre több dokumentumot kezelni, templateket is menthetünk benne, amiket aztán meg is oszthatunk, valamint nyomtatni is könnyebb belőle cserébe erősen köhög, ha nagyméretű dokumentumokat kezelünk és ugyan kollaborálhatunk másokkal dokumentumokon, itt sem látszódik valós időben, hogy munkatársaink mit szerkesztettek a szövegen, csak akkor, ha frissítünk egyet rajta.

05, THINKFREE

A ThinkFree rendszere tíz éves, folyamatosan fejlesztik és amennyire nem ugrik ki egy képességével sem riválisai közül, annyira nem képes elsüllyedni sem közöttük. A koreai fejlesztés standard háromrészes programcsomaggal - szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel, prezentációkészítővel - érhető el.

06, ADOBE BUZZWORD

Az Adobe viszonylag kevéssé ismert szövegszerkesztőjét egy dolog különböztetni meg igazán riválisaitól: az, hogy ezzel a szolgáltatással jóval minőségibb külsejű dokumentumot tudunk előállítani, ami az Adobe eddigi előéletét és programjait ismerve egyértelmű volt, igazán fejlett képkezelési és szövegszerkesztési lehetőségeket kapunk. Ebben is tudunk közösen dolgozni és itt sem tudjuk a dokumentum alján elhelyezett dühöngőfelületen kibeszélni az esti meccset.

07, MICROSOFT OFFICE ÉS SHAREPOINT

A berlini TechEd fejlesztői konferencia során beszámoltunk az irodai alkalmazáscsomag új lehetőségeiről: van már szimultán szerkesztés, láthatjuk, hogy a dokumentumok egyes részein kik dolgoznak, új megosztási és hitelesítési lehetőségeket kaptunk, a programcsomag egyes elemeiből pedig lesz ingyenesen elérhető online változat is. Akik nagyvállalatnál dolgoznak, szövevényes jogkörökkel és fontos a visszakövethetőség és dokumentáltság, azok valószínűleg ennél maradnak.

08, PBWORKS

Nemcsak szövegszerkesztésre, hanem projektmenedzsmentre, munkák delegálására és nyomonkövetésére is használható az amerikai ügyvédek által is preferált PBworks: a dokumentumszerkesztés is valós idejű, van már benne integrált chat, valós időben kapjuk az értesítéseket arról, hogy kollégáink min dolgoznak éppen a rendszerben, de már lehetséges benne a Twitterhez hasonlító mikroblogging is.

09, ZHURA

Csak hogy egy rendhagyóbb alkalmazást is említsünk: a Zhura forgatókönyvíróknak és kreatív íróknak született, akik filmeken, sitcomokon, rádiójátékokon, színdarabokon vagy éppen képregényeken dolgoznak. Itt nem csupán egy közösség alakult ki a site körül, amelynek tagjai egymást hívhatják meg egy dokumentumba, hogy dolgozzanak együtt (lehetőség van publikus és privát munkák menedzselésére is, természetesen), hanem a tagok aktivitását is láthatjuk, sőt, az oldal látogatóinak fontos könyveket áruló webboltot is beépítettek a készítők.

10, DROP.IO

Kakukktojásként és a Wave elődjeként is bemutatható válogatásunk utolsó tagja, a drop.io. Ha gyorsan, felesleges kattintgatások és regisztrációk nélkül akarunk létrehozni egy olyan csetszobát, amelybe munkatársaink beléphetnek (csak egy URL-t kell nekik küldenünk), oda írhatnak szövegeket, megjegyzéseket, tölthetnek fel dokumentumokat, köthetnek be videókat, linkeket, emellett még konferenciahívás alapjaként is használhatják. Ráadásul minden egyes "chatszobára" megszabhatunk egy lejárati időt, így akár egynapos chatszobákat is létrehozhatunk.