Ajándéklink létrehozása

„A specialisták kora után újra a generalisták időszaka jön, akik képesek átlátni a komplex folyamatokat”

A munkavállalók nyitottsága és adaptációs képessége felértékelődik, ha a mesterséges intelligencia megjelenik a vállalatok életében – mondta Máté Márk, az Azta.ai alapítója. A fiatal vállalkozóval az adózási és jogi kérdések megoldására kifejlesztett jogi AI-rendszerről, a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásáról, valamint arról beszélgettünk, hogyan reformálnák meg az Aztával az európai jogalkotást.

  • BrandLab

Minden vállalkozásra, de egy egy jogi AI-rendszer létrehozására talán különösen igaz, hogy az első lépések a legnehezebbek. Milyen kihívásokkal szembesültetek az Azta fejlesztése során?

A legnagyobb kihívás az volt, hogy úgy dolgozzuk fel a jogi anyagokat, hogy azok megfelelően olvashatók legyenek a nagy nyelvi modellek számára. Korábban az Azta csak jogszabályokkal foglalkozott, később azonban megjelentek a rendszerben a bírósági határozatok és az olyan másodlagos jogforrások is, mint például az adóhatóságok által kiadott iránymutatások. Nem volt egyszerű folyamat: négyszer írtuk újra a nulláról az Aztát, mire elkészült a jelenlegi verziója.

Chatbotokkal vagy nagy nyelvi modellekkel kapcsolatban már szinte mindenkinek van tapasztalata, a specializált AI-eszközök azonban gyakran újdonságként hatnak. Hogyan kell elképzelni a forrásalapú és többlépéses AI-rendszer működését?

Az iparágunk egyik alaptézise, hogy egyetlen rendszer sem képes garantálni a 100 százalékos pontosságot. A fejlesztés során ezért kulcsfontosságú volt számunkra, hogy bármilyen anyagot olvas el vagy használ fel az Azta, az a felhasználó számára visszakövethető legyen. Minden válaszunknál megjelenítjük a teljes forrásjegyzéket, amelyet a válaszadástól függetlenül működő rendszer kezel. A felhasználó pedig rákattinthat a hivatkozásra, és azonnal elolvashatja azt a paragrafust, amely alapján a válasz megszületett.

Máté Márk, az Azta.ai alapítója
Máté Márk, az Azta.ai alapítója
Azta.ai

Ezzel kiszűrhető az esetleges tévedés vagy hallucináció?

Erre épül az egész rendszer. Az Azta soha nem a nyelvi modell emlékezetéből válaszol. Minden jogi állításnak a hatályos jogszabály szó szerinti szövegéből kell származnia, különben nem kerülhet a válaszba. A forrásjegyzéket a válaszadástól független rendszer kezeli, és ha az Azta valamire nem talál alátámasztást, kimondja, hogy nem tudja, ahelyett, hogy kitalálna egy választ. Nálunk nem a modellben kell megbízni, hanem a forrásban, ami egy kattintásra ott van. Az ellenőrzés különösen az összetett problémák megoldásánál fontos. együk fel, hogy egy magyar startupot, amelynek már van befektetője, holland holdingcég alá szervezünk át. Ebben az esetben a részvényesi megállapodást a holland jognak megfelelően kell átírni úgy, hogy minden szakkifejezés pontosan ugyanazt jelentse ott és Magyarországon is. Egy ilyen helyzetben elengedhetetlen egy szakértő, aki alaposan megvizsgál minden hivatkozást, amelyet az AI felhasznált.

Az AI-jal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdés talán éppen az, hogy melyek azok a döntési pontok, ahol szükség van az emberi jelenlétre. Hogyan érdemes szerinted együtt dolgozni a mesterséges intelligenciával?

A legtöbb felhasználónk könyvelő és adótanácsadó. Az Azta nem kiváltja, sokkal inkább meggyorsítja a mindennapi munkájukat, hiszen azonnal válaszol a kérdésekre, és segít felkészülni az ügyfelek adataiból. Hasonló a helyzet a jogi irodáknál is. Az AI egy munkatárshoz hasonlóan dokumentumokat elemez, előkészíti az ügyfeleknek átadott anyagokat, és bármikor elérhető, ha szakmai kérdés merül fel. Látni kell, hogy az AI egy eszköz, amely önmagában nem jelent megoldást mindenre. A mesterséges intelligencia már évtizedek óta velünk van, csak egy rendszámfelismerő szoftver korábban kevésbé volt látványos az emberek számára, mint a nagy nyelvi modellek. A maga módján elképesztő, hogy bármikor képes elmesélni nekünk Arisztotelész történetét, de ha olyasmit kérdezünk tőle, amivel korábban nem találkozott, nem fog tudni jó választ adni. Ezért van szükség specializált eszközökre, amelyeket hatékonyan be lehet építeni egy vállalat mindennapi működésébe. Azt pedig mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogyan tud a lehető leghatékonyabban együtt dolgozni az AI-jal.

Vállalkozóként te is így közelítettél az AI-hoz?

Én is ugyanazon az életcikluson mentem keresztül, mint minden vállalatvezető. Kezdetben óriási az optimizmus, hiszen azt halljuk, hogy az AI mindent megold, és ez vezet a sikerhez. Utána következik egy felismerés, amikor azt érezzük, hogy több munkát kell fektetnünk abba, hogy az AI jó választ adjon, mintha magunk oldanánk meg a problémát. Végül kitapasztaljuk az erősségeit és a gyengeségeit, és ezáltal olyan működést alakítunk ki, amelyben az AI a lehető legtöbb segítséget tudja nyújtani.

A hús-vér munkavállalókra tehát a jövőben is szükség lesz?

Hogyne! Minden innováció következménye, hogy megváltozik az a tér, amelyben a cégek versenyeznek egymással. Az AI a vállalatok versenyképességét azzal tudja javítani, hogy például bizonyos folyamatokat gyorsabbá és egyszerűbbé tesz. Ez azonban nem azt jelenti, hogy elveszi az emberek munkáját. A technológiai cégek szeretik hirdetni, hogy hány tízezer vagy százezer munkahelyet vált ki az AI. Egy amerikai kutatás szerint azonban az 1950-ben nyilvántartott 270 foglalkozásból azóta egyetlen szűnt meg teljesen az automatizálás miatt: a liftkezelőé.

A piaci környezet változásához nemcsak a cégeknek, hanem maguknak a dolgozóknak is alkalmazkodniuk kell. Melyek azok az emberi készségek, amelyek az AI hatására felértékelődnek?

Az elmúlt 15–20 évben a specialisták korát éltük, de most újra a generalistákra lesz szükség, akik több területhez is értenek, és képesek összefüggéseiben látni a komplex folyamatokat. Az AI-jal rendkívül sok feladatot el lehet végezni. Egyrészt nyitottság kell ahhoz, hogy ezeket kipróbáljuk, másrészt adaptációs képesség ahhoz, hogy el is tudjuk sajátítani a használatukat. Ez nem egyszerű feladat.

Magyar fejlesztés a nemzetközi piacon
Az Azta története két évvel ezelőtt kezdődött. Máté Márk egy adózási kérdésben megbízhatatlan válaszokat kapott a generatív AI-tól, ezért úgy döntött, hogy saját fejlesztésű jogi AI-rendszert épít. A mára 18 ezer felhasználóval rendelkező startup tavasszal sikeresen lezárta első tőkebevonási körét, és stratégiai együttműködésre lépett a Számlázz.hu-val. Az Azta jelenleg 28 joghatóságot fed le, országonként az adott állam saját hivatalos nyilvántartásaira építve.

Nézzük meg az Azta jövőjét is! Mikor juthat el egy olyan szintre, hogy már nemcsak a szabályok értelmezésében, hanem a jogszabályalkotásban is részt tud venni?

Ez már inkább a jelen, mint a jövő. Az Azta kodifikációs moduljával ellentétvizsgálatot tudunk végezni a teljes joganyagon. Ha például szeretnénk módosítani az akkumulátorgyárakra vonatkozó szabályozást, meg tudjuk nézni a többi európai országban alkalmazott törvényeket, és össze tudjuk hasonlítani azokat a saját tervezetünkkel. Meg tudjuk vizsgálni, hogy van-e ütközés egy adott jogszabályon belül, majd ellenőrizhetjük azt is, hogy a tervezet megfelelő szakmai nyelvezettel készült-e el. Emellett az Azta azt is képes ellenőrizni, hogy az adott változtatás megfelel-e az uniós elvárásoknak, és ha nem, az uniós jogharmonizációban is segítséget nyújt. Jelenleg több jogalkotási szerv is teszteli a funkciókat szerte Európában, de azt látom, hogy ezen a téren még nincs kellő nyitottság az AI iránt. Ha azonban a döntéshozók fejlettebb és gyorsabban reagáló európai jogalkotást szeretnének, nyitottnak kell lenniük az új eszközökre.

 Az Azta kipróbálható az azta.ai oldalon.

A tartalom az Azta megbízásából, a HVG BrandLab produkciójában készült. A cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Hozzászólások