Centrifuga, pogácsa, gáz: mi kell az atombombához, mi volt a célpont Iránban?
Saját fejlesztés és illegális import is kellett hozzá, de Irán valóban elég közel jutott a nukleáris fegyverhez.
Az idei kutatási eredményekből azt állapították meg, hogy az óriáspanda (Ailuropoda melanoleuca) 21 pár kromoszómával rendelkezik, a genom 2,4 milliárd bázispár hosszú, génállomnya több mint 20 ezres.
A kutatók egyrészt arra a következtetésre jutottak, hogy a panda és a kutya génállománya között rendkívül nagy a hasonlóság, másrészt továbbra is támogathatónak tartják azt a nézetet, miszerint "az óriáspanda a medvefélék családjához tartozó alfaj lehet".
A kutatást a pekingi genetikai intézet sencseni (Shenzhen) kirendeltsége vezette, amelynek oroszlánrészt vállalt a panda génsorozatát vizsgáló - 2008 októberében befejeződött - tudományos projektben. Részt vett benne a kínai tudományos akadémia zoológiai intézete, a kunmingi társintézet, az óriáspanda tenyésztésével foglalkozó csengtui (Chengdu) kutatóbázis és egy másik, kizárólag pandakutatással foglalkozó kutatóközpont.
A kutatás tudományos eredményei hozzájárulnak a fajfenntartáshoz, a betegségmegelőzéshez és az óriáspandák mesterséges szaporításukhoz - húzták alá a kutatók.
A fajt magát 1869-ben Pere Armand David francia misszionárius írta le először, aki a fekete-fehér medve nevet adta neki. 1870-ben csak csontok alapján Alphonse Milne-Edwards megállapította, hogy a faj közel áll a vörös macskamedve fajhoz, amelynek 22 pár kromoszómája van.
Az óriáspanda fellelhetőségének területe Kínában mindössze 5900 négyzetkilométer, leginkább Szecsuan, Kanszu (Gansu) és Sanhszi (Shanxi) tartományok hegyvidéki területei, Délnyugat-Kína bambuszerdői. Egyes becslések szerint a vadonban élő pandák száma akár a 3000-et is elérheti, mások 1600 körülire teszik a számukat. Fogságban mintegy 200 panda él. Kínában már negyven óriáspanda-rezervátum működik.
