Csak az operációs rendszert frissítik, vagy új számítógépet is vesznek? – az e kérdésre adott válasz határozza meg a pc-piac közeljövőjét. A gyártók ugyanis azt remélik, hogy a Microsoft új operációs rendszere, a Windows 7 végre felpörgeti az eladásokat, amiket a válság visszafogott. A gépcsere viszont nem kényszer, mert a Windows 7 kisebb erőforrás-igényű, mint a leváltott verzió, a három évvel ezelőtti bemutatkozása óta sűrűn szapult Vista, egyszerűbb változata a kisebb teljesítményű netbookokon is fut, és a 3-4 éves pc-k is megbirkóznak vele.

Pontos eladási adatokat nem említett Steve Ballmer, a Microsoft vezérigazgatója, csak annyit mondott, hogy a Windows 7-ből az október 22-ei premiert követő egy hónapban kétszer annyit adtak el, mint annak idején a Vistából. Azt már az elemzők számolták ki, hogy az értékesítés 40 millió lehet, mivel a Vistából ugyanennyi idő alatt 20 millió kelt el. A pc-k több mint 90 százalékán használt Windows-család legújabb tagjának hatása a negyedik negyedévi adatokban mutatkozik majd először, ám biztató jelek már vannak a piacon.

HVG

Az IDC iparági elemzőcég szerint a július–szeptemberi időszakban éves szinten 2,3 százalékkal nőttek a pc-eladások, amelyek a megelőző hat hónapban még csökkentek. Az idén harmadszor módosította előrejelzését a Gartner elemzőcég is, amely márciusban még a szervereket, valamint asztali és hordozható számítógépeket tartalmazó pc-piac 9 százalékos zsugorodását jósolta, most viszont már 2,8 százalékos növekedésre számít 2009-ben, a jövő évre pedig az ideinél 12,6 százalékkal több gép eladását valószínűsíti.

A darabszám emelkedése nem jár nagyobb forgalommal, sőt a Gartner úgy becsli, a globális pc-piaci eladások értéke az idén 217 milliárd dollár lesz. Ez 10,7 százalékkal elmarad a tavalyitól, és azt a 2010-es bevétel sem éri el. A magyarázat egyrészt abban rejlik, hogy az igazi lendület az 500 dollár alatti, legfeljebb 10 hüvelykes (25,4 centiméteres) képernyőjű netbookok szegmensében van, ahol a profitráta alacsonyabb, mint az asztali gépek vagy a laptopok esetében.

Másrészt újra ádáz árháború dúl a piaci részesedésért, elsősorban az amerikai Hewlett-Packard (HP) és a tajvani Acer között. Ezzel persze a fogyasztók járnak jól, hiszen a világ legnagyobb piacán, az USA-ban például a pc-k átlagára a 2003-as 1364 dollárról az idei év első felére 761 dollárra csökkent. A HP nemrég az összes riválisa alá kínált, amikor a tanévkezdésre az USA és a világ legnagyobb áruházláncában, a Wal-Martban viszonylag egyszerű felszereltségű, 298 dolláros laptoppal jelent meg, amit napok alatt elkapkodtak.

A küzdelem egyelőre két területen folyik. A prognózisok szerint néhány éven belül az USA-t is leköröző Kínában az idén is két számjegyű lesz a növekedés, amiből a legnagyobb hasznot a piacvezető, az amerikai IBM pc-gyártását 2005-ben megvásárló kínai Lenovo húzza. Mögötte nyomul a HP, és Kínán keresztül akar eljutni a világelsőséghez a netbookok terén már vezető, amerikai terjeszkedéséhez tavaly a Packard Bellt és a Gateway-t megvásárló Acer is. A fejlett pc-piacokon egyelőre a lakossági kereslet élénkül, a nagy vásárló vállalatok a recesszió kínjai miatt még nem kezdték el 4-5 éves gépeik megszokott lecserélését. Ennek beindulását a gyártók és az elemzők is 2010 második felére várják, a tapasztalatok szerint ugyanis a nagyobb céges megrendelések nagyjából fél évvel követik egy új Windows operációs rendszer bemutatkozását.

A vállalati eladások akadozásának legnagyobb vesztese a forgalma négyötödét céges és kormányzati vásárlásokból szerző amerikai Dell, amely világpiaci vezető szerepét két éve a HP-vel, a második helyet pedig az idei harmadik negyedévben az Acerrel szemben bukta el. A térvesztést a számok is mutatják: a HP a legutóbbi negyedévében 14 százalékkal növelte nyereségét, a Dell profitja viszont 54 százalékkal zuhant. A cég irányítását 2007 elején vette vissza a pályafutását 1984-ben kollégiumi szobájában számítógép-összeszereléssel kezdő, azóta milliárdossá vált alapító, Michael Dell, aki nemcsak a pc-gyártást igyekszik hatékonyabbá tenni, hanem új kitörési pontokat is keres. Belép például a Dell az okostelefonok piacára, ám a Google Android operációs rendszerét futtató modelljét a kínai és a brazil vásárlókon teszteli, mielőtt harcba küldené az Apple (iP-hone), a kanadai Research in Motion (Blackberry) vagy a Nokia készülékeivel szemben.

A Dell beszállt a pc-gyártók számára jóval nagyobb hozzáadott értéket kínáló információtechnikai (it) szolgáltatások piacára, amikor nemrég 3,9 milliárd dollárért megvette a Perot Systemst. A megrendelései felét az egészségügyből, további 20 százalékát a szövetségi és az állami kormányzatoktól szerző cég komplett – pc-t, szervert és hozzájuk kapcsolódó programcsomagot tartalmazó – szolgáltatást kínál, és ebből legutóbbi pénzügyi évében 2,8 milliárd dollár bevételt ért el. Ez még igencsak messze van a trendet diktáló IBM 58,9, illetve a hasonló célból 13,2 milliárd dollárért a texasi Electronic Data Systemst (EDS) felvásárló HP 22,4 milliárd dollárjától, de a Dell lazítani tudja függését a szimpla hardvereladásoktól.

Egészen más utat követ az Apple, amelyet az összeomlás széléről hozott vissza az 1997-ben az irányítást ismét átvevő karizmatikus alapító, Steve Jobs. A cég részesedése a pc-piacon a harmadik negyedévben 3,9 – az USA-ban 9,2 – százalék volt, ám gépeinek profittartalma jóval magasabb riválisaiénál. A marketingstratégia szerint termékeivel életérzést is kínáló Apple igazi húzócikkei – az iPhone okostelefon és az iPod digitálislejátszó-család – már csak áttételesen kapcsolódnak a számítógépek területéhez, ahol azért a pletykákban emlegetett, érintőkijelzős tablettel újabb kategóriadefiniáló dobásra készül a vállalat, amely a tőzsde kedvence. Az Apple értéke 180 milliárd dollár, míg Jobs visszatértekor alig 5 milliárd volt. A folyamatosan emelkedő részvényárfolyamot látva elemzők már azt találgatják, sikerül-e a legértékesebb számítástechnikai cég trónjáról letaszítani a Microsoftot, amely ugyan jóval többet, 265 milliárd dollárt ér – de ez nagyjából ugyanannyi, mint egy évtizede.

NAGY GÁBOR