Érdekes kérdések vetődnek fel, ha a kkv szektor üzleti döntéshozóinak médiahasználati szokásait vizsgáljuk. Haladnak-e vajon a korral, élenjárnak az új megoldások, szolgáltatások igénybevételében? Vajon mindezt a pozíciójukból adódó kényszerből teszik, esetleg saját hasznukra fordítják a magasabb netes penetráció kínálta előnyöket? Különböznek-e egyáltalán bármiben is az átlagos felnőtt netezőktől?
A kérdés megválaszolásához az NRC a Visitor Media Research (VMR) üzleti döntéshozókra optimalizált kutatásának, a VMR.eco-nak tanulmányozása után jóval közelebb juthatunk. A felmérés 2008 után 2009-ben is elkészült, mégpedig az előző évivel összevethető, „kompatibilis” formában. A kapott adatokat az általános VMR-kutatás eredményeivel összehasonlítva képet kaphatunk többek között a kkv-szektor üzleti döntéshozóinak online tevékenységéről, illetve az ehhez kapcsolódó eszközök és szolgáltatások igénybevételéről, valamint az online szolgáltatott tartalom fogyasztásának fontosabb paramétereiről. A VMR alapból 14-69-éves netezők körében felvett adatait a 18-69-évesekre számítva vettük figyelembe, míg a VMR.eco a 18-69-éves netező, kis- és középvállalkozásokban döntéshozó pozícióban dolgozókra reprezentatív. Ily módon a közös alap módot nyújt affinitás jellegű vizsgálatok elvégzéséhez is. Utóbbi célcsoport körében az internetes elérés penetrációja olyannyira magas (94%), hogy akár a teljes kkv-döntéshozói csoportra is nagy biztonsággal vonhatunk le következtetéseket.

Online vásárlás
A nagy arányú online hozzáférés már önmagában is feltételezi, hogy a kkv szktor vezetői nethasználati szokásaikban előrébb járnak az átlagnál, mivel céges tevékenységük és jobb anyagi helyzetük okán hamarabb és több lehetőséget kaptak a világhálóval való megismerkedésre. Több információt szereztek erről a médiumról, kevésbé mozognak idegenül a digitális világban, jobban átlátják annak működését, tisztában vannak a neten végezhető tevékenységekkel, és talán a bizalmuk is nagyobb. Egy átlagos kezdő netező levelezéssel, illetve vásárlás előtti információkereséssel indítja webes karrierjét, ám az online adatgyűjtést legtöbbször „offline” vásárlás követi. Fontos mérföldkő az egyén internettel kapcsolatos viszonyában, amikor már maga az ügylet is a neten bonyolódik. Az első tapasztalatok függvényében azután ezt továbbiak követhetik.

A kkv-szektor döntéshozóinak több mint egyharmada vásárol szívesen az interneten

Ebben a tekintetben a kkv-döntéshozók jelentős előnyre tettek szert; 35% rendszeresen vásárol neten keresztül, másik 40% alkalmanként teszi ezt, míg ezeken kívül további 15%-nak van már tapasztalata a témában. Összesen tehát 90%-uk átesett már a tűzkeresztségen, és pusztán a netes leírás és néhány kép alapján helyezte bizalmát a termékbe. A felmérés arra nem tért ki, hogy ebből milyen arányt képviselnek a munkával kapcsolatos beszerzések; ám a neten töltött időből munkára fordított hányad, valamint az információkeresés témakörei alapján erre is következtethetünk. A világháló felnőtt közönsége körében ezzel szemben mindössze 8% a rutinos vásárlók aránya, azaz negyedannyian sincsenek. A további két halmaz már hasonló nagyságrendet képvisel. Egyharmaduk pedig sosem vásárolt még semmit online.
A netes vásárlások jó része afféle hibrid; bár az ügylet egyik fele, a szerződési ajánlat és elfogadása az online színtéren zajlik, a teljesítés mindkét fél részéről offline módon megy végbe. Az online fizetés tehát még inkább gyerekcipőben jár, mint a netes vásárlások.

Technikai szüret
Léteznek azonban olyan szolgáltatások, megoldások a világhálón, amelyek igénybevételéhez nincs szükség semmilyen előkészületre és előtanulmányokra. Egy relatíve fiatal médiumról lévén szó, a technikai újítások gyorsan követik egymást és terjednek el, tűnnek el a süllyesztőben. A fórumok, blogok, közösségi oldalak a bemutatkozásuk óta itt vannak velünk, és egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Szép számmal vannak ezzel szemben olyan megoldások, amelyek úgy tűntek el, mint szaloncukrok a karácsonyfáról. Ki emlékszik még a levelezőlistákra, vagy a fiatalok egykor szinte kizárólagos online éjjeli elfoglaltságára, a csetszobákra? És ki fog pár év múlva emlékezni a hírlevelekre? Valamint korántsem biztos, hogy húsz év múlva könnyű lesz elmagyarázni, mi is volt egykoron az e-mail, és már ma is derültséget kelthetünk bizonyos körökben betárcsázós modemes élményeikkel.
Hogy a hírkínálat böngészését, a frissen megjelenő bejegyzések, információk, cikkek felfedezését megkönnyítő RSS hírolvasó szolgáltatás (Rich Site Summary) melyik utat fogja bejárni, az csak később fog kiderülni. Bár 2004-től használják a nagyobb hírügynökségek, mint a Reuters és az AP, és 2007-től Magyarországon is egyre több helyen fellelhető (újabban közösségi oldalakon, fórumokon, kép- és videomegosztó portálokon, aukciós oldalakon stb.), széles körben való elterjedésére még várni kell. Mármint a felhasználók körében; a VMR 2009-es felmérésének adatai szerint a 18-69-éves netezők csupán 11%-a használja valamilyen rendszerességgel, noha nyilván ennek többszöröse böngész híroldalakat, blogokat új cikkek és bejegyzések után kutatva. Az RSS igénybevétele nem kerül semmibe, mindössze valamilyen, ingyenesen beszerezhető szoftveres bővítmény letöltése szükséges a böngészőhöz. A felhasználási lehetőségek széles spektruma ellenére a kkv-szektor döntéshozói közül is csak minden ötödik, pontosan 20% veszi igénybe e lehetőséget, pedig a neten újonnan megjelenő információk rohamosan növekvő mennyisége segítség nélkül egyre nehezebben és kisebb hatásfokkal dolgozható fel.

Témánál vannak
Persze adja magát az alternatív megoldás, hogy a lehető legszélesebb látókörhöz és a legfrissebb hírekhez nagy látogatottságú általános híroldalakra kell kattintani, ahol megbízható forrásból származó információt kapunk, legtöbbször hivatásszerűen ezt a tevékenységet űző, nagyszámú embertársunktól, vagyis általában az újságíróktól. Ez a konzervatív megközelítés is szerepet játszik abban, hogy az internet – bár a tőkés piac alaptétele, a tökéletes verseny modelljeként indult, ahol mindenki és minden egyenlő lehet – eloszlását tekintve mára hasonló oligopol formát mutat a látogatók, mint a televíziós csatornák részesedését mutató tortadiagram, ahol néhány nagy szereplő tekintélyes fölényének rengeteg kisebb résztvevő asszisztál.
A VMR.eco 2009-es kutatása a tavalyihoz hasonlóan a kkv-döntéshozók körében továbbra is az index.hu, az origo.hu és a hvg.hu  „szentháromságát” hozta ki (kérdés: látogatta-e az oldalt az elmúlt 1 hónapban, az igenek százalékos aránya), azaz e három oldal látogatóinak mondták magukat a legnagyobb arányban a célcsoport tagjai. Ugyan mindhárom tartalomszolgáltató hangsúlyos szerepet játszik az átlagos netezők körében is, az arányok egészen mások, még inkább a sorrend. Pedig az origo és az index esetében általános tematikájú online magazinokról van szó, melyek valahol a szeriőz kategóriában induló nyomtatott napilapok és a bulvárlapok között helyezkednek el félúton.
A döntéshozók által választott három legkedveltebb és leggyakrabban látogatott oldal VMR 2009-ből vett hasonló számaival összevetve az látszik, hogy míg a „civilek” körében az origo.hu némiképp népszerűbb, a kkv-szektor látogatói között már az index.hu vezet, noha mindkét különbség a hibahatár környékén van, a látogatószámok az ábrán vázolt viszonyokat alátámasztani látszanak.
Nem meglepő a jelentős különbség a hvg.hu szerepét illetően sem. A döntéshozók között majd háromszor népszerűbb a tematikus gazdasági hetilap online változata, míg az index.hu és az origo.hu esetében valószínűleg a látogatott aloldalak megoszlását tekintve van különbség az átlagos netezők és a kkv-döntéshozók között.

Vitathatatlan népszerű az üzleti döntéshozók körében

Utóbbiak a nagy, általános tematikájú hírportálok kínálatából is nagyobb affinitást mutatnak a gazdasági, üzleti témájú aloldalak iránt, azaz valószínűleg az index.hu és az origo.hu esetében is a különbséget tovább árnyalja a felkeresett aloldalak fajtája.
Nem meglepő, hogy ebben az összevetésben is a legnagyobbak állnak az élen, ám itt már versenyben vannak az alapból gazdasági és üzleti témájú weboldalak is. Ám míg a két nagy esetében a napi látogatás a legjellemzőbb, a többi esetében a heti rendszeresség van túlsúlyban. Ez utóbbiban nyilván szerepet játszik az adott oldal tartalomfrissítési politikája is; a rendszeres látogatók egy idő után maguktól is tudják, mikor várható frissülés.
Az üzleti döntéshozók online tartalomfogyasztási szokásai tehát túl nagy meglepetést nem okoznak azzal, hogy jórészt gazdasági-, üzleti- és piaci információk után kutatnak, és azokat megbízható forrásból, azaz nagy látogatottságú oldalak gazdasági rovataiból, és tematikus gazdasági oldalakról szerzik be. A látogatásuk célja ezeken az oldalakon a felsorolás sorrendjében pénzügyi-, politikai-, árfolyam-információk beszerzése, valamint különféle kalkulátorok használata (leginkább bér-, SZJA- és valuta-kalkulátoroké). Utóbbi a tavaly szeptember óta más arcát mutató világgazdasági helyzet és az adózási szabályok sűrű változásának ismeretében korántsem meglepő fejlemény. Ezzel együtt internetes tevékenységük korántsem korlátozódik a munkával kapcsolatos, gazdasági-üzleti információk beszerzésére, üzleti kommunikációra.
További érdekes részleteket tudhatnak meg az üzleti döntéshozók médiahasználati szokásairól, ha fellapozzák IT Plusz 2010 című szakmai kiadványunkat, amelyet megvásárolhatnak az újságárusoknál, vagy megrendelhetnek itt.