A kutatást vezető Brian Hare, a Duke Egyetem (USA, Észak-Karolina) kutatója arról számolt be a ScienceDaily hírportál szerint, hogy az étel önkéntes megosztását eddig emberi tulajdonságnak könyvelték el. Igaz, eddig senki sem tanulmányozta a szokatlanul toleráns bonobók osztozkodási szokásait. Hare és Suzy Kwetuenda, a kongói Lola ya Bonobo majommenhely munkatársa egymással nem rokon, éhes bonobókkal végeztek kísérleteket.
A bonobóknak a közül kellett választaniuk, hogy egymaguk eszik meg a felkínált táplálékot, vagy hagyják, hogy hozzáférjen egy társuk. A kísérleti alanyoknak lehetőségük nyílt arra, hogy azonnal megegyék az ételt, vagy egy "kulcs" segítségével kinyissák a szomszéd helyiségekbe vezető ajtók valamelyikét, amelyek közül az egyik üres volt, a másikban pedig egy bonobó tanyázott. A kísérleti alanyok beláthattak a szomszéd helyiségekbe.
Az állatok legtöbbször kinyitották a társukhoz vezető ajtót, hogy megoszthassák vele a hőn áhított táplálékot, amelyet egyedül is megehettek volna. Ez azért is meghökkentő, mert amúgy a bonobók nem szívesen veszítik el élelmüket, és igyekeznek minimalizálni az efféle veszteségeket. Lehetséges, hogy a kísérletben résztvevő bonobók érdekből osztozkodtak - hangsúlyozzák a kutatók. További kutatások szükségesek, hogy az osztozkodás okát - embernél és bonobónál egyaránt - ki lehessen deríteni.
Emberként osztozkodnak a bonobók
Úgy tűnik, önként osztozkodni nem kizárólag emberi gesztus. Amerikai kutatók megfigyelték, hogy a csimpánzokhoz hasonló bonobók következetesen úgy döntöttek, megosztják táplálékukat másokkal.
Magyar Péter bejelentette, sikerült Ukrajnával megállapodni a magyar kisebbség jogairól
Mindent megtett a Fidesz, hogy gáncsolja, így is szép osztalékot tudott kivenni cégéből az Országgyűlés elnökének családja
Visszahívott három nagykövetet a Magyar-kormány
A varsói képviselet vezetőjéről már tudni lehetett, hogy haza kell jönnie, egy frissen kinevezett államtitkár pedig már hónapokkal ezelőtt elbúcsúzott az állomáshelyétől.
