Az internetetkapcsolattal még nem rendelkező válaszolók 70 százaléka pedig úgy érzi, hogy szüksége lenne internetre. Japánban, Mexikóban és Oroszországban a megkérdezettek közel 75 százaléka azt mondta , hogy nem tudna meglenni internetkapcsolat nélkül. A világhálót a felmérés török résztvevői támogatják a legelszántabban, mert ott a megkérdezetteknek 90 százaléka tekinti alapvető emberi jognak az internetet - olvasható a BBC hírportálján.

A netezés alapvető jogunk?

"A kapcsolattartáshoz való jogot nem szabad figyelmen kívül hagyni" - mondta Hamadoun Toure, a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) főtitkára. Hozzátette, hogy az eddigi találmányok közül az internet a legnagyobb lehetőségeket rejtő felvilágosító eszköz. Szerinte a kormányoknak olyan alapvető infrastruktúraként kellene kezelniük az internetet, mint amilyenek az úthálózatok, a vízvezetékek vagy akár a hulladékkezelés.

A válaszolók 78 százalékának meggyőződése, hogy az internet nagyobb szabadságot biztosít számukra. Ez a nézet egyébként az amerikai felhasználók körében a legnépszerűbb, akik a szabad véleménynyilvánítás leghatékonyabb eszközének is az internetet tartják.
   
Sokakat viszont a neten leselkedő veszélyek - különböző visszaélések, a magánéleti szféra megsértése, hackertámadások - nyugtalanítanak. A japán, német, francia, kínai és dél-koreai felhasználók többsége nem tekinti biztonságosnak az online véleménynyilvánítást.
   
Ennek ellenére a megkérdezettek több mint fele teljes mértékben egyetértett a felmérésnek azzal a felvetésével, miszerint a kormányoknak sehol és semmilyen mértékben sem szabadna korlátozniuk az internetet.
   
Ezt leginkább a dél-koreai, nigériai és a mexikói válaszolók helyeselték, miközben a törökök, a pakisztániak és kínaiak mindössze 16 százaléka tartaná vissza kormányaikat attól, hogy szabályozzák az internetet - derül ki a felmérést végző GlobeScan jelentéséből.