Rögtönzött vagy mindenkit félrevezetett az Iránra mért csapás ügyében Donald Trump?
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik.
A siker mérföldkő az emberi kapzsiság következtében eltűnt madarak genomjának feltérképezéséhez, de a tudósok igyekeztek hamarjában leszögezni: ez nem jelenti azt, hogy a kihalt fajokat a Jurassic Park című filmben látottak szerint újra életre lehet – vagy kell – kelteni.
A perthi Murdoch Egyetem Michael Bunce által vezetett kutatócsoportja a fosszilis tojáshéjak belső membránjából nyerték ki a DNS-t. A tojások összesen 13 – ausztrál, madagaszkári és új-zélandi – helyszínről származtak.
A munka során genetikai anyagot tudtak nyerni annak a moának a tojásából, amely a strucc repülni képes, akár négy méterre is megnövő rokona volt, és amelyet az új-zélandi őslakos maori törzs pusztított ki a XVIII. században. Szintén sikerült DNS-t szerezni az elefántmadár tojásából. A hatalmas termetű madár a moához és a strucchoz hasonlóan a futómadarak családjába tartozott, magassága elérte a három métert. A Madagaszkáron honos szárnyas az európai gyarmatosítóknak köszönhette vesztét a XVII. században.
Sikert könyvelhettek el a tudósok az ausztrál bagoly és az új-zélandi kacsa ismeretlen korú tojásainál is. A kutatásban használt legrégebbi minta egy emu 19 ezer éves tojása volt. Nem tudtak viszont értékelhető mintát nyerni a Genyornis nevű madár 50 ezer éves tojáshéjából.
A kutatás során a héjakat porrá zúzták, laboratóriumi szerekkel kivonták a DNS-t, majd polimeráz-láncreakció (PCR) révén amplifikálták, vagyis megsokszorozták. A tudósoknak minden esetben csak parányi mennyiségű, 250 bázispár DNS-t sikerült kinyerniük. Ez pusztán töredéke a madarak genomjának. „Az eljárás lényege az volt, hogy bizonyítsuk, véghezvihető” – mondta Michael Bunce.
