A hét darab aranyérme a 13. századból származik. Bár Magyarországon mindez talán nem számítana különlegesnek, ám a balkáni ország hányatott történelmében különleges a lelet, hiszen ebből a korból, a második bolgár birodalom korából - amikor 1185-ben visszaszerezte függetlenségét a bizánci birodalomtól Bulgária, és nagyjából a 14. század végéig meg is tartotta azt - viszonylag kevés a hasonló felfedezés. A középkori fővárosban, Veliko Tirnovóban még sosem találtak ennyi aranyérmét, hiszen a második bolgár cárság összeomlása után a törökök hódították meg a területet, és a legtöbb kincs az ő kezükbe került az országban.

Az érméket Nikolaj Ovcsarov professzor és Hitko Vacsev archeológusok találták most meg a tirnovói Szent Péter és Pál templomban, amely fontos vallási centrum volt a középkori állmban. Eddig csak két alkalommal találtak hasonló leleteket Tirnovóban, akkor 3-3 érme került elő. A mostani leletre a templomtól tíz méterre bukkantak rá, a földben 40 centiméteres mélységben voltak elásva az aranypénzek.  A most megtalált kincs valószínűleg nem bolgár eredetű. Alighanem III. Dukasz János (Vatatzész) nikaiai uralkodó (1221-1254) pénzverdéjéből kerülhettek ki az érmék, nem pedig az első bolgár aranypénzeket készíttető Ivan Aszen (1218-1241) bolgár cár műhelyeiből. Az érmék egyik oldalukon Szűz Máriát, a másikon Jézus Krisztust ábrázolják.