A 3200 éves bronzlapocska rendeltetését megfejtő izraeli régészek szerint a lelet arról tanúskodik, hogy a térségben egykoron magas rangú egyiptomi vagy valamilyen helyi hatalmasság állomásozott. A szakértők szerint a lelet alátámasztja azt az elméletet, miszerint itt lehetett a Bírák Könyvében említett Sziszera (Sisera) szülővárosa, Haróset-Gójim  - olvasható a ScienceDaily című tudományos hírportálon.

Katzir közelében 1993 és 2000 között folytak ásatások a Haifai Egyetem és az olaszországi Cagliari Egyetem együttműködésében. A feltárt város a bronzkor végén vagy a vaskor elején (Kr. e. XIII-XII. század) élte virágkorát. A település erődítményrendszere, a falak átjárói, ahogy a szokatlan kerek házai is elütöttek a kánaánita környezettől. Az ásatást irányító Avraham Zertal professzor a város sajátságos építészeti jellegéből kiindulva, felvetette, hogy ez a tengeri népekhez tartozó sardana törzs székhelye lehetett.

Az Ószövetség szerint a sardonák harciszekér-alakulatai innen indultak el, hogy megküzdjenek Izrael fiaival, akiket Debóra, a prófétanő és Bárák, Abinóam király fia vezetett. Sziszera vezette seregeket az izraeliták legyőzték, negyven évnyi nyugalmat biztosítva maguknak ezáltal. A győzelem feletti örömnek Debóra és Bárák diadaléneke ad kifejezést (Birák Könyve, 5. fejezet).

Zertal professzor az ásatások eredményeit és végkövetkeztetéseit összefoglaló Sziszera titka - a tengeri népek és Debóra éneke nyomában című könyve az idén látott napvilágot a tel-avivi Dvir kiadó gondozásában. A feltárások során talált egyik tárgy rendeltetése azonban mostanáig rejtély maradt. A 2 centiméter átmérőjű, 5 milliméter vastagságú bronzlapocskát a "kormányzó házának" elnevezett épületben találtak. A lapocskát díszítő dombormű kalapot viselő nőt jelenít meg, akinek fülbevalói harci szekér kerekeire emlékeztetnek. 

Tizenhárom évvel később a rejtély megoldódott. Harci szekereken vívott csaták ábrázolását tanulmányozva ókori egyiptomi domborművek Oren Kohen, a Haifai Egyetem Zinman Régészeti Intézetének az archeológusa egyedülálló díszítőelemre figyelt fel: a bronz tengelyszögeket emberi arcok ékesítették. Ezek foglyok, idegenek és Egyiptom ellenségeinek az arcmásai voltak. A tudós azt is észrevette, hogy az ilyen cifra tengelyszögek az uralkodók és a nemesség által használt harci szekereket díszítették.

"A bronzlapocska azonosítása növeli a lelőhely történelmi és régészeti értékét, azt bizonyítván, hogy magas rangú személyek harci szekerei állomásoztak itt. A felfedezés alátámasztja annak lehetőségét, hogy valóban Sziszera városáról van szó, innen rajzottak ki a harci szekerek az izraeli törzsek ellen, hogy Taanah és Megiddó között harcba bocsátkozzanak velük" - összegezte  Zertal professzor.

Sziszera (Sisera) ószövetségi személy, a kánaáni Hacór királya, Jabin seregének fővezére. Hatalmas seregével rettegésben tartotta Izrael fiait (Bírák Könyve), de Bárák és Debóra vezetésével a Tábor-hegy előtti síkságon, a Kison-pataknál megfutamították. Nevéből származik a siserahad kifejezés.