szerző:
Szegő Iván Miklós
Tetszett a cikk?

Mementó sorozatunkban ezúttal a Mikulás 60 évvel ezelőtti, átmeneti eltűnésének eredtünk nyomába. Sejtettük, hogy a fordulat évében, 1948-ban, a Rákosi-korszak kezdetén még nem merték volna a Szent Miklós püspökre emlékeztető szokást eltörölni, és szovjet mintára Télapókat erőltetni az óvodásokra, kisiskolásokra. 1949-ben is még Mikulás-vásárról írt a Szabad Nép, de aztán jött 1950.

Rendhagyó Mementó-epizódunkban ezúttal párhuzamosan követjük az eseményeket. A korabeli híreket két csoportba rendeztük: az egyik vonulatban a cukorellátásról szóló, a másikban az adott év Mikulás-, illetve Télapó-ünnepi  készülődéséről szóló információkat gyűjtöttük össze.

1948
 
Megszűnik a cukorjegy, marad a kenyérjegy
 
„Rákosi Mátyás elvtárs az MDP Központi Vezetőségének ülésén elhangzott nagyjelentőségű beszámolójában utal arra, hogy az idei termés lehetővé tette a háborús gazdálkodásnak a minimumra való csökkentését és így december 1-től Magyarországon már csak kenyér- és zsírjegy marad meg. Ennek megfelelően december 1-től kezdődően valóban megszűnt a cukorjegy. Az egységesen szabad cukor ára: a kristály kilogrammonként 6 forint, kocka- és porcukor 6.80 forint. A bőséges termés mellett az államosított cukoripar jó működése is hozzájárult a cukorjegy eltörléséhez” – írta a Szabad Nép 1948. december 4-én. Mindebből látszik, hogy a pozitív döntést igyekeztek az ünnepek előtti napokra időzíteni, vagyis a cukor jegymentes árusítása éppen Mikulás előtt pár nappal indult.

Szent Miklós püspök szobra Gyergyószentmiklóson
©

Még tartják magukat a Mikulások

Mikulás-ünnepről nem nagyon írt 1948 decemberének első napjaiban a kommunista pártlap, a Szabad Nép. Mindössze egyetlen hirdetésre bukkantunk, a december negyedikei szám nyolcadik oldalán, ahol egy Mikulás-figura invitálja a vásárlókat: „Mikulásra Ajándékot Édesség Boltból”. Mindez az Édesség Bolt NV-re, azaz nemzeti vállalatra vonatkozik, amelynek budapesti üzleteit sorolja fel a hirdetés további része.

1949
 
Nagyobb igényeket támasztanak az államosított cukoriparral szemben a dolgozók
 
„Már az első napokban meg lehet állapítani: többen vásárolnak, mint tavaly. S amíg a múlt évben még elsősorban az olcsó cikkeket keresték, az idén jól fogynak a drágább minőségű áruk is. Tervgazdálkodásunk győzelmével az életszínvonalunk emelkedett, s ez többek közt a megnövekedett cukorfogyasztásban is mutatkozik. A dolgozók államosított cukoriparunk felé mind nagyobb igényeket támasztanak. Jellemző erre, hogy az idei Mikulásra a figurák 60 százalékát már csokoládéból készítették” – írta 1949. december 3-án a Szabad Nép, amelyből megtudhatjuk azt is: „Tavaly még csak 40 százalék volt a csokoládé figurák között, a többi fondant és ostya volt. Az idén ostyából egyáltalán nem gyártottak Mikulás-figurákat.” (A fondant a cukor felmelegítéséből készült puha cukorkaanyag.)

A hároméves terv győzelme a Mikulás-vásáron
 
1949. december harmadikán, szombaton hangzatos címmel nyitott a Szabad Nép: „Olcsó, jóminőségű csokoládérengeteg, hatalmas vásárlóközönség az idei Mikulás-vásáron”. A cikk bevezetőjéből kiderül: „Csokoládé és cukorkafigurákkal tele kirakatok és polcok, nagy vásárló tömeg: ez jellemzi az idei Mikulás-vásárt.” „Az idei Mikulás-vásár, joggal mondhatjuk, a hároméves terv győzelme jegyében folyik” – írja a pártlap.

„A Nyugatival szemben van az Édesség Bolt NV 104-es fiókja. Székely Andrásné, a fiók vezetője, örömmel újságolja: ilyen forgalom még sohasem volt, mint az idén. Ma például 428 vevőt szolgáltak ki. A dolgozók elsősorban a 3 forint 50 filléres és a 2 forint 70-es csokoládé figurákat vásárolják.” Majd meglepő tudósítással folytatódik a cikk a már-már gazdagnak minősíthető Józsefvárosból, ahol a drága virgácsokat is veszik a vevők: „A József körút 50. szám alatti Édesség Boltban különösen jól fogynak a Mikulás-csomagok. Ebből három fajta kapható: 4, 6 és 8 forintért. A fiókban úgy gondolták – a tavalyi tapasztalatok alapján -, hogy a dolgozók a legolcsóbbat vásárolják majd leginkább és ebből rendeltek a legtöbbet. Azonban – és ez jellemző az idei Mikulás-vásárra, nagyobb jólétünkre – leginkább a nyolcforintos fogy, olyannyira, hogy folyton utána kell rendelni. Sokan veszik a 24 és 32 forintos virgácsokat is, amelyekre ajándékok egész tömkelege van felaggatva.”
 
1950
 
Elviszik a cukorspekulánsokat, nem tanácsos szidni a demokráciát
 
Komorabb hangot üt meg az 1950. december 3-ai Szabad Nép, a Rákosi-korszak egyik legsötétebb évében: a kilencedik oldal alján ezt a rövidhírt találjuk: „Őrizetbe vett cukorspekulánsok”. A Budapesti Rendőrkapitányság letartóztatta K. S. Lajosnét. (Az asszony nevét nem írjuk ki, mert a korabeli büntetőeljárásokat és a róluk szóló híradásokat nem tekinthetjük hitelesnek és megalapozottnak.) A cikk szerint „S.-né rendszeresen sortállt, lázított a sorbanállók között, szidta a demokráciát. Házkutatás során 30 kiló cukrot, egy mázsa lisztet találtak nála. Ugyancsak őrizetbe vették S. István kereskedőt, aki lakásán 47 kiló cukrot rejtegetett. A két árurejtegetőn kívül még többek ellen indult eljárás, akik lakásukon nagyobb mennyiségű cukrot rejtegettek, ugyanakkor háztartási alkalmazottjukat elküldték, hogy cukorért sorbaálljanak. A náluk talált cukrot rendőri kísérettel vissza kellett vinniök a KÖZÉRT-üzletekbe, ahol azt a vásárló dolgozóknak azonnal kimérték.” 

Mindebből kiderül, hogy szó sincs a 48-ban felszabadított cukorkereskedelem virágzásáról: hiánycikké vált ekkorra már ez az élelmiszer, és a tudósításból kimaradt ezúttal „államosított cukoriparunk” dicsérete is. Viszont a „demokráciát” 1950-ben nem lehetett szidni, sorban állás közben sem.

Jön a Télapó, megy a Mikulás
 
1950-ben megpecsételődött a Mikulás sorsa: a Szabad Nép már nem ír a Szent Miklós püspökről elnevezett alakról: helyette szovjet importból megérkezett hozzánk is egy új figura. Róla a Szabad Nép, 1950. december 5-ei száma ír, a nyolcadik oldalon: „Télapó”-ünnepély az óvodákban és az általános iskolákbancímmel. A hír szerint "Télapó"-ünnepélyt rendeznek "december 5-én az óvodákban és az általános iskolákban. Az ünnepi műsorszámokban a Szülői Munkaközösség tagjai és az általános iskolák felsőtagozatú növedékei szerepelnek. A Szülői Munkaközösség tagjai a műsor után, megajándékozzák a gyermekeket.” 

A Gyed Moroz háza Veliki Usztyugban
©

Mindezek után a Télapó-kultusz bekerül a nevelési-oktatási tankönyvekbe, így például az Óvodai Nevelés című folyóiratban 1953-ban már a "Hull a pelyhes" és a "Suttog a fenyves zöld erdő, télapó is már eljő" című dalok tanításáról értekeznek. Ekkorra már "elérhető" Gazdag Erzsi "Hull a hó" című verse, illetve az ebből készült dal is. Az Óvodai Énektanítás című kötet például a "Suttog a fenyves zöld erdőt" is tartalmazta 1953-ban.

Mit kell tudni a Mikulásról, a Télapóról és a Jézuskáról?

A magyar Télapó az orosz Gyed Morozra, a Fagy Apó kultuszára vezethető vissza. Ám a Gyed Moroz ajándékosztó szerepe a Szovjetunióban sem volt egészen természetes: Moszkva és Oroszország védőszentje ugyanis az a kisázsiai, myrai püspök, Szent Miklós püspök, aki Európában a "Mikulás prototípusa" - írja a Wikipedia orosz oldala. Oroszországban őt Csodatévő Miklósként emlegették, és persze ő osztogatta az ajándékokat is. Ezt az alakot szorította háttérbe a szovjet kommunizmus évtizedeiben a szikárabb és pogányabb figura, a Fagy Apó: a kék vagy piros ruhájú, trojkán közlekedő Gyed Moroz Újévkor osztogatja az ajándékait, akárcsak az antik rómaiak. Ugyanakkor Oroszországban – Olaszország mellett, ahol Vízkereszt idején a La Befana ajándékozott – női figura is bekerült az ünnepi körbe. Babuska, vagyis Anyóka is osztogat ajándékokat Keleten. Egyébként a Gyed Moroznak is van női segítője: Sznyegurocska (Hóleányka), aki Fagy Apó unokája. A Gyed Moroznak is voltak egyébként "nehéz korszakai": a Lenin korabeli bolsevikok eredetileg őt sem szerették, csak később, a sztálini Szovjetunióban jött "divatba".

A magyar Mikulás-kultusz a myrai püspök, Szent Miklós kultuszából alakult ki. A magyar Mikulás szláv, méghozzá cseh vagy szlovák eredetű közvetítést őriz a nevében. Ugyanakkor például a krampuszok Ausztriából "érkeztek" hozzánk, míg a Télapóhoz hasonló német Karácsonyapó nem igazán honosodott meg itthon. Az "orosz import" Télapó, illetve a már korábban is talán létező kifejezés kizárólagossá tétele a Rákosi-korszakhoz fűződik Magyarországon. 

Érdekes az is, hogy a nálunk szokásos karácsonyi ajándékozás, az, hogy a Jézuska hozza ezeket, Ausztriából ered. Az alapötlet Lutheré: a reformáció atyja erőltette, hogy ne Szent Miklós ossza december elején az ajándékokat, hanem maga Jézus, mégpedig később, karácsonykor. A Luther-féle felnőtt Jézus osztogatása azonban túl rideg volt, ezért terjedt el inkább az a barátságosabb verzió, hogy a kis Jézuska ajándékoz például Ausztriában, majd Magyarországon is, főleg a 19. századtól kezdve. 

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: párosverseny az első tanácsválasztásig

Hatvan évvel a mostani önkormányzati választási kampány előtt, 1950. szeptember 8-án jelent meg a hír a kommunista pártlap, a Szabad Nép címlapján, hogy a „Népköztársaság Elnöki Tanácsa október 22-ére tűzte ki a helyi tanácsok tagjainak választását”.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1950: „A néger nép és a Szovjetunió”

Az amerikai feketék polgárjogi mozgalmának egyik előfutára volt Paul Robeson. A sztálini Szovjetuniót dicsőítő énekes-színész az 1950-es Szabad Népbe is írt egy furcsa hangvételű cikket, amelyet most Mementó-sorozatunk részeként ismertetünk.

Szegő Iván Miklós Tech

Mementó 1956: Kádár és november 4. más nyertesei

A forradalom leverésekor, 1956. november 4-én a szovjet csapatok bevonultak Budapestre, a Nagy Imre-kormány a jugoszláv követségre menekült, és megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével. Az új kormány vezetőit orosz tankokkal hozták Pestre november hetedikén, és a közellátási kormánybizottság vezetését ekkor Nyers Rezsőre bízták. A közellátás megszervezése abban a pillanatban a legfontosabb feladat volt - a Népszabadság szerint.

Szegő Iván Miklós Tech

Hatvan éve kezdett késni a 2-es metró

Hatvan évvel ezelőtt jelent meg a kormányhatározat a mai kettes metró, pontosabban a „földalatti gyorsvasút-hálózat kelet-nyugati fővonala” építéséről. A tervek szerint már 1954-ben járnia kellett volna az új metrónak a Deák (Sztálin) tér és a Népstadion között, de a valóság egy kicsit más lett. Nemcsak az első szakasz, de a teljes vonal építése is jelentősen megkésett.

A titkosszolgálat nem jelzett, majdnem benyomták konzulnak a gyanús ügyletekbe keveredett milliárdost

A titkosszolgálat nem jelzett, majdnem benyomták konzulnak a gyanús ügyletekbe keveredett milliárdost

Vége a mobilon olvasós rémálomnak, hasznos újítás érkezett a PDF-ekhez

Vége a mobilon olvasós rémálomnak, hasznos újítás érkezett a PDF-ekhez

Kitalálta a Huawei, hogyan lehet mindig feltöltve a telefon

Kitalálta a Huawei, hogyan lehet mindig feltöltve a telefon