A gabonabetegségek elleni új módszerek kidolgozásához vezethet a felfedezés, hogy miként támadja meg az árpát egy kártevő gomba, a lisztharmat - vélik brit kutatók.
A Science tudományos magazin legfrissebb számában közzétett tanulmányban a londoni Imperial College munkatársai az árpalisztharmat (Blumeria graminis) genomjának feltérképezéséről számolnak be. Megállapították, hogy a gombát a génállományában lévő "parazita DNS-darabok" segítik abban, hogy a megfertőzött növényhez alkalmazkodjon és legyőzze annak védelmi rendszerét. Az árpalisztharmat ezen DNS-darabkái képesek arra, hogy a növény genetikai állományába beépüljenek. A transzpozonoknak is nevezett, helyüket változtató DNS-darabokból a kutatók szerint különösen sok található a vizsgált gombában, ami igen gyors mutációjuk kulcsa lehet.
Mint Pietro Spanu kutatásvezető elmondta, ezzel a tudással már gyorsan azonosítani lehet, hogy melyik gén mutálódott, majd ennek alapján ellenállóbb növényfajtákat választhatnak ki. A lisztharmat nemcsak az árpát támadja meg, hanem számos gyümölcsöt, zöldséget és gabonanövényt is Észak-Európában. A betegséggel megfertőzött növényeket lisztszerű fehér foltok lepik el, amelyek átterjednek a levelekre és a szárra is. A betegség drasztikusan csökkenti a termékhozamokat.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Iránnak az lehet a fő tanulság a most véget érő háborúról, hogy atomfegyver nélkül nem tudja megvédeni magát.
Ez azért furcsa, mert másfél éve még ő kérte ezt. A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Alapesetben a harcsa félénk állat, azonban ha a fészkét védi vagy fenyegetve érzi magát, támadásba lendül.
Az Átlátszó által indított per tárgyalására mást küldött maga helyett a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője.
Elemzésünk a Tisza és a Fidesz első szakpolitikai vitájáról.
