A nagyjából tyúknagyságú Xenicibis xympithecus megkövült maradványait a New Haven-i Yale Egyetem és a washingtoni Smithsonian Intézet kutatói vizsgálták meg. Egyes szárnycsontokon máig kivehetőek a törésnyomok, amelyek valószínűleg heves összetűzésekből származtak - számol be eredményeiről Nicholas Longrich és Storrs Olson a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban. Bár a Xenicibis xympithecust már 1977-ben leírták, csak most sikerült a kutatóknak új múzeumi leletek segítségével szinte teljesen rekonstruálni a csontvázát. Ez tett elehetővé első ízben a szárnycsontok vizsgálatát is. 

A bizarr szárnycsontoktól eltekintve a madár testfelépítése messzemenőkig megfelel a többi íbiszfajénak - írja a Die Welt című német lap internetes kiadása. A szárnyak ujjcsontjai vastagak, hajlítottak és igen stabilak - hasonlót egyetlen más madárnál sem figyeltek még meg. Ezen kívül a Xenicibis melltájékon lévő csontjai is erősebbek voltak, szárnyai pedig hosszabbak, mint a többi röpképtelen madáré. Feltehetően gyors szárnycsapásokkal sorozta meg szárnyvégeivel ellenségeit - következtettek a kutatók.