A Physorg tudományos portál értesülései szerint a Discovery közel négyhónapos késéssel indulhat utolsó útjára, az indítást ugyanis számos probléma nehezítette. A kilövést először hidrogénszivárgás miatt fújták le, s csak ezután fedezték fel, hogy a külső üzemanyagtartályon apró repedések keletkeztek. Hosszú időre volt szükség, mire a mérnökök megfejtették a probléma okát és elvégezték a szükséges javításokat, amelyek hiányában az űrsikló az indítást követően veszélybe kerülhetett volna.
A Discovery űrsikló egy korábbi repülés során
NASA
A Discovery fedélzetén hat űrhajós és a RoboNaut nevű, az emberi felsőtestről mintázott robot utazik majd az ISS-re, természetesen további felszerelés és ellátmány kíséretében. A RoboNaut fejébe épített kamerán keresztül a vezérlést végző szakember egy űrsétát végző űrhajós szemszögéből láthatja a veszélyes javítási munkálatok körülményeit.
A RoboNaut elvégzi majd a veszélyes űrséták egy részét
NASA
Az indítást tovább nehezítette, hogy a legénység egyik tagja, Timothy Kopra egy biciklibalesetben megsérült, így kénytelen volt lemondani a küldetést. Az űrhajós végezte volna a misszió során esedékes űrséták javát, így azonban egy készenlétben álló kollégájának kellett átvennie a feladatot.
A NASA mérnökei eredetileg pénteki indítást javasoltak, ennek ellenére a Discovery-t helyi idő szerint csütörtökön délután 4.50-kor kilőhetik. Ez egyébként kisebb „forgalmi dugót” okoz majd, mivel egy európai teherűrhajó éppen csütörtökön délelőtt dokkol az ISS-en, az űrügynökség döntéshozói azonban a hosszas késlekedést követően minél előbb szeretnék útnak indítani az űrsiklót. Természetesen azonban a legkisebb gyanús jelre ismét lefújhatják az indítást, ez pedig már akkor is bekövetkezhet, ha az európai űrhajó dokkolása során valamilyen probléma lép felé.
Az üzemanyagtartályon feltűnő repedések vizsgálatát követően a NASA szakemberei arra jutottak, hogy a gondot a törékeny alapanyag és néhány konstrukciós hiba együttese okozza. A repedések azonban szerencsére a tartálynak egy olyan részén jelentek meg, ahol csak műszerek vannak. A szóban forgó területet biztonsági okokból megerősítették. Ehhez mintegy 15 centiméteres, „fémből készült ragtapaszra” emlékeztető elemeket használtak fel.
Mike Moses, a kilövést felügyelő szakember a sajtónak adott nyilatkozata során úgy fogalmazott: „ha az üzemanyagtartály feltöltése során újabb repedések keletkeznek, az indítást el fogjuk halasztani.”
A múlt hét során egyébként újabb probléma merült fel: az egyik mérőműszer letörött az indítóállásról, és megsértette az üzemanyagtartály szigetelését biztosító habot. Az ezt követő vizsgálatok szerint azonban az apró sérülés nem jelent kockázatot, mivel a tartály alsó részén található.
A Discovery búcsúzását követően már csak egy űrsikló marad aktív szolgálatban, egészen áprilisig, amikor az Endeavourt is „nyugdíjazzák”. Az utolsó űrsikló küldetés parancsnoka egyébként várhatóan a tucsoni vérengzés során fejbelőtt Gabrielle Giffords képviselőasszony férje, Mike Kelly lesz.
Egy korszak lezárul - a NASA mostantól a bolygóközi utazásra koncentrál
NASA
A NASA az orbitális űrutazásokat innentől magáncégekre bízná, az űrügynökség szakemberei innentől a bolygóközi űrmissziók kidolgozására koncentrálnak majd. Amíg a magánszektor cégei nem lesznek képesek átvenni a feladatot, a NASA dollármilliókat fizet majd az orosz űrkutatási hivatalnak, hogy Progressz nevű teherűrhajóikkal az amerikai űrhajósok is eljuthassanak az ISS-re.
Ha sikeresen végrehajtják a kilövést, egy történelmi fotó is elkészülhet az űrállomáson: először történhet meg ugyanis, hogy az ISS-hez egyszerre csatlakozik egy orosz, egy japán, egy európai és egy amerikai űrhajó. A kép elkészítéséhez az egyik orosz kapszula lecsatlakozik az űrállomásról, majd körberepüli azt, hogy az űrbéli „csúcsforgalmat” megörökítse.
