szerző:
Szegő Iván Miklós

A kommunizmus évtizedeiben Magyarországon a legismertebb és sokáig gyakorlatilag az egyetlen fontosabb idegenforgalmi szervezet az IBUSZ volt. Az idegenforgalom roppant gyanús dolognak számított, az ötvenes évek elején minimálisra csökkent a turizmus a keleti blokk államaiban. A Kádár-rendszer kezdetén, az ötvenes évek végén aztán újra nekilendült a turisztikai tevékenység, természetesen az állambiztonság figyelő szeme előtt.

A Magyar Országos Levéltár munkatársa, Rehák Géza az IBUSZ Kádár-érabeli bécsi kirendeltségéről, annak életéről írt nemrégiben a Kommentár című folyóiratban. Rehák a Rounder és Sheperd jelenti Bécsből című írásában az IBUSZ és az állambiztonság kapcsolatát vizsgálta meg. A tanulmány elején rögtön kitért a szerző a két angol álnév jelentésére. Egyrészt az egyik ügynök álnevét egy másik „alias”-ból, a „Kör Péter”-ből származtatták, a másik a Sheperd viszont rossz angolsággal - hiszen a Shepherd lett volna helyes - a Pásztor Ferencné fedőnévre utalt. (Egyik név sem valódi tehát, hangsúlyozzuk.)

Rehák írásából kiderül, hogy Kör Péter és Pásztorné, azaz Rounder és Sheperd egymás alá-fölé voltak rendelve az IBUSZ bécsi kirendeltségén a hatvanas években. A páros azonban nem működött hatékonyan. Ahelyett, hogy használható információkat gyűjtöttek volna, érdektelen jelentéseket küldözgettek az osztrák-német üzletemberekkel szervezett találkozóikról, és legfőképpen: egymást próbálták befeketíteni állambiztonsági tartótisztjeik előtt.

Kör Péter irodavezető például – nem sejtve, hogy kollégája szintén az állambiztonságnak dolgozik – több jelentésben panaszkodott beosztottja szakmai alkalmatlansága, munkamorálja miatt. Szerinte ugyanis helyettese „szinte nyaralásnak veszi az egész kiküldetését”. Azt sem értette, „miért nyomják ennyire”, annak dacára, „hogy nem úgy dolgozik, mint kellene”.

Leleplezték egymást

A konfliktus időnként komikussá vált, amikor Pásztorné például megtalálta Kör Péternek a feljegyzéseit, amelyeket az irodavezető az íróasztalfiókjában felejtett. Így Rounder jelentését Sheperd is elolvasta. Méghozzá olyan jelentéseket is, amelyek éppen róla, azaz Pásztornéról szóltak. Amikor feljebbvalója visszatért budapesti útjáról, „mérgesen bement” Rounderhez és „megmondta neki, hogy füzetét, amelyben feljegyzései vannak, máskor ne hagyja el”.

Kép a bécsi Hofburgból - vonzó célpont volt a hatvanas években Ausztria fővárosa
©

Azaz dekonspirálódott egymás előtt a két személy, és ezek után a munkájukat sem végezhették tovább. Hamarosan mindkettőjüket hazahívták, és alacsonyabb beosztásba helyezték őket.

Rounder végül disszidált

Ezzel azonban nem ért véget a történet. Kör Péter hamarosan Frankfurtba került, ahol egy harmadik ügynök beosztottja lett. Ez azért volt érdekes, mert az Arató, illetve Ararát fedőnéven jelentő harmadik személy is volt korábban Bécsben. Mielőtt Rounder bécsi kirendeltségvezető lett volna, Arató volt a főnöke az osztrák fővárosban. Vagyis Kör Péter Frankfurtban megint ennek az embernek lett a helyettese.

Ám végül Frankfurtban sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Rounder: egy idő után egyszerűen disszidált, méghozzá családjával együtt maradt külföldön.

Devizaéhség

Rehák mindennek kapcsán megállapítja: bár az uralkodó eszmevilág szerint a turizmus komoly veszélyeket tartogatott, a nemzetközi elszigeteltségből szabadulni igyekvő, hatalma megszilárdulásától fogva devizális gondokkal küszködő Kádár-rezsimnek szüksége volt az idegenforgalomra”.

A régi beidegződéseket azonban Rehák szerint nem volt könnyű egyik pillanatról a másikra áthangolni. Az idegenforgalom területén az IBUSZ állt a hálózati tevékenység centrumában 1949-től fogva. A kizárólagos jogokkal rendelkező állami monopolvállalat mint fedőszerv az ötvenes évek derekától, a nyugati nyitás felé tett első lépésektől értékelődött fel. 1964-től megalakult egy turisztikai főhivatal is, de az utazásszervezésben az IBUSZ maradt meghatározó szerepben, és persze az ehhez kapcsolódó állambiztonsági tevékenységben is.

Így aztán az IBUSZ-nál „kulcshelyeknek számítottak a ki- és beutazásokat intéző, nyugati turistákkal vagy tőkés országokba látogató magyarokkal érintkezést biztosító részlegek”. E pozíciók betöltése gyakran az operatív (titkosszolgálati) érdekeknek megfelelően történt, így a mostani történetben szereplő hálózati személyek is így kerültek Bécsbe. Rehák megemlíti, hogy Kör Péter nem egyszerű ügynök volt, hiszen ő egyenesen belügyes kapcsolatait használta fel arra, hogy az IBUSZ-hoz kerüljön. 1959-ben idegenvezetőként dolgozott a vállalatnál, majd hálózati foglalkoztatásáról az állambiztonság II/2. kémelhárító osztálya gondoskodott.

Pásztorné 1951 óta dolgozott az IBUSZ-nál

Pásztorné – akárcsak Kör Péter – több nyelvet beszélt, 1951-től dolgozott az IBUSZ idegenvezetőjeként, tolmácsaként. Belső elhárítási munkákon dolgozott, mielőtt Bécsbe került volna, 1955-56-ban például a beutazó „kapitalista turisták között végzett felderítő munkát”. Aztán legközelebb 1959-től került újra olyan pozícióba, hogy nyugatiakkal érintkezhessen. Mindketten a hatvanas években kerültek Bécsbe, de nem sokáig voltak ott, a már említett dekonspirálódás miatt.

Rehák végül megjegyzi, hogy a két hálózati személy tevékenysége korántsem volt túl hatékony. A jelentéseik gyanúsítgatásokban, semmitmondó fecsegésben, jobb esetben szakmai problémák felemlegetésében merültek ki. Mindez a hálózatot budapesti központjukból működtető operatív tisztek hathatós közreműködésével történt.

„Eközben azonban valami elsikkadt” – jegyzi meg Rehák. „Az IBUSZ-nak és bécsi kirendeltségének a magyar idegenforgalom érdekeit kellett volna szolgálnia. Az állambiztonsági szempontok érvényesítése a szakmai kiválasztást, a hivatali feladatok ellátását, a turizmus fejlődését, végsősoron az annyira óhajtott devizabevételek növelését hátráltatta. A rendszert nem az ellenséges erők döntötték meg, hanem saját szűklátókörűségével önmagát emésztette fel” – zárul Rehák tanulmánya.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ungváry Krisztián Vélemény

Ungváry Krisztián: Kik voltak az SZT-tisztek? Miről tudhatott Schmitt Pál?

2011. március 2-án mutatták be a www.szigoruantitkos.hu weboldalt, amely a belső elhárítás és a kémelhárítás szigorúan titkos állományú (SZT) tisztjeinek adatait gyűjtötte össze életrajzok formájában. A média elsősorban ebben is a „listázás” lehetőségét látta, miközben elsikkadtak azok az információk, amelyek legalább annyira fontosak, mint az, hogy hány mai közszereplő adatai találhatóak az internetes tartalomszolgáltatás oldalain.

MTI Itthon

Az "ügynököző" Ungváry pert nyert és most visszaperel

Jogerősen pert nyert csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán Ungváry Krisztián történész abban a büntetőperben, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított ellene. Most a történészen a sor: személyiségi jogi pert indít Kiss László ellen.

Szegő Iván Miklós Tech

Túlélők a nemzetbiztonságnál

Ma is tovább élnek a régi struktúrák, a nemzetbiztonság mai módszerei nem sokban különböznek a Kádár-, a Rákosi- és a Horthy-korszak metódusaitól, de még a Velencei Köztársaság is környezettanulmányokkal kezdte az ügynökök beszervezését – hangzott el az OSA Archívum szerdai sajtóbeszélgetésén.

hvg.hu Itthon

Pártállami iratfeltárás: hol késik a "dossziétörvény"?

Augusztus végére ígérte Ficsor Ádám egykori titokminiszter, hogy a kormány megtárgyalja, majd az őszi ülésszak elején már a parlament elé kerül a pártállami múlt megismerhetőségét célzó törvényjavaslat. A „dossziétörvénynek” azonban egyelőre se híre, se hamva.

Vélemény

"Nem feltételezem, hogy csupa gazember volt a másik oldalon"

Iratokba akart betekinteni, tanulmányozni a tartalmukat, de évekig falakba ütközött. A bírósághoz fordult, s pert nyert júniusban: előbb a Fővárosi Bíróságon, majd másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla előtt is. Most már szabad a pálya a vámparancsnokból lett jogtörténész, Lupkovics György előtt, aki országgyűlési képviselő nagyapja ügyeit is „kitárgyalja”, s keresi a nyírségi 56-sok igazát.

MTI Itthon

Törvénytervezet készül az állambiztonsági iratok visszaadásáról

A közigazgatási és igazságügyi miniszternek többek között meg kell kezdeni a felülvizsgálatát az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisaiban található adatokkal kapcsolatos szabályozásnak, illetve terjessze elő az erre vonatkozó jogszabály tervezetét.

hvg.hu Itthon

Szigorúan titkos állományú (SZT) tisztek új listája a neten

Országosan ismert személyek és politikusok is szerepelnek azon az internetes oldalon, ahová több száz nevet tartalmazó lista került fel azokról, akiket a rendszerváltás előtt a Belügyminisztérium Személyzeti Osztálya szigorúan titkos állományú tisztként tartott nyilván. A lista Boér Zoltán, Fráter Olivér és Ungváry Krisztián levéltári kutatásai alapján készült.

hvg.hu Itthon

Hódmezővásárhelyi III/III-asokat azonosítottak be

A magyar városok közül Hódmezővásárhelyen készült el elsőként az állambiztonsági szolgálatok 1956 és 1989 közötti helyi tevékenységét bemutató tanulmány - jelentette be Lázár János polgármester csütörtökön.

Kecskemétnek most is fideszes lesz a polgármestere

Kecskemétnek most is fideszes lesz a polgármestere

35 halálos áldozata van a tájfunnak Japánban

35 halálos áldozata van a tájfunnak Japánban

Megdöbbentően magas a részvétel Hódmezővásárhelyen, csúnyán alacsony Debrecenben

Megdöbbentően magas a részvétel Hódmezővásárhelyen, csúnyán alacsony Debrecenben

NVI-elnök: informatikai átállás miatt akadozott a Választás.hu

NVI-elnök: informatikai átállás miatt akadozott a Választás.hu

Kifogást adott be a Momentum, mert a kormány tájékoztató kampánya olyan, mint egy Tarlós-plakát

Kifogást adott be a Momentum, mert a kormány tájékoztató kampánya olyan, mint egy Tarlós-plakát

Hódmezővásárhelyen már 60 százalék fölötti a részvétel, Debrecenben a legalacsonyabb

Hódmezővásárhelyen már 60 százalék fölötti a részvétel, Debrecenben a legalacsonyabb