Olcsón menthetne életet a sztrádákon egy magyar fejlesztés
Kétkomponensű fröccsöntő géppel, háromdimenziós vágólézerrel, lézerpisztollyal, nanofém-technológiákkal, valamint az intelligens fekvőrendőrrel is megismerkedhettek az érdeklődők a Kutatók Éjszakáján. Utóbbi azokat az autósokat figyelmeztetné, akik a forgalmi iránnyal szemben hajtanak fel az autópályákra.
A XI. kerület déli végén, egy eldugott kis utcában a szokásoktól eltérően nagy volt a forgalom péntek délután. A Kutatók Éjszakájára gyűltek az érdeklődők a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány egyik épületénél, ahol különleges bemutatókat ígértek a tudósok. Nem is csalódtunk, hiszen például lézerpisztollyal lehetett lufikra lövöldözni, ami igazi attrakció volt a gyerekeknek.
Mindeközben Buza Gábor professzor, a közalapítvány Anyagtudományi és Technológiai Intézetének (BAY-ATI) igazgatója elmagyarázta nekünk, hogy úgynevezett Q-kapcsolt Nd:YAG lézerről van szó, amelyben ritkaföldfémek segítik a sugárnyaláb előállítását. A legfontosabb ebben a neodímium (Nd), de van ittrium és alumínium is az anyagai között (a YAG az ittrium-alumínium-gránát rövidítése). A lézert persze nem lufikra találták ki – azzal hogy szilárd halmazállapotú anyagot is plazmává képes felforrósítani, például tisztításra is felhasználható. Bár drága módszer, de olyan szobrok graffiti-mentesítésére alkalmas, amelyeket a hagyományos tisztítási módszerek túlzottan károsítanának.
Lerobban a kosz
Buza professzor elmondta, hogy a Margitszigeten például alkalmazták technológiájukat. Fontos, hogy a szobor anyagát olyan hullámhosszú lézersugár érje, amelyre az nem érzékeny. A cél ugyanis az, hogy a graffiti festékanyagát nyelje el a lézert. A festék így plazmává forrósodik fel és egyszerűen „lerobban” a szoborról. A professzor elmagyarázta, hogy a lézer hullámtulajdonságait használják ki ilyenkor. (Az impulzuslézer kis fénynyalábokat, „energiarudacskákat” bocsát ki.) Ha sikerül beállítani a megfelelő értékeket, akkor még olyan felületről is eltávolítható a szennyeződés, amely a lézer „túloldalán” van. Ilyenkor például kívülről egy zárt helyiség üveglapjának belső oldala is tisztítható. A sugár ugyanis áthatol az üvegen, a túloldalon lévő szennyezést viszont képes leolvasztani, hiszen úgyis csak az nyeli el az energianyalábot.
A professzor egy másik lézert is megmutatott: ez három dimenzióban képes vágni fém alkatrészeket, de ötvözésre, edzésre és hegesztésre is alkalmas. Ez annyira különleges eszköz, hogy magyarországi autógyárak is igénybe veszik időnként, hogy prototípusok előállítását teszteljék vele, még a sorozatgyártás megkezdése előtt. A szériagyártás előtt ugyanis megspórolhatók az óriási gép- és szerszámberuházások a gyárakban, ha laboratóriumi körülmények között kipróbálható a vágás, a hegesztés vagy az ötvözés egy-egy alkatrészen.
Kétkomponensű fröccsöntő
A BAY-ATI egy másik fejlesztése a kétkomponensű műanyag fröccsöntő gép. Segítségével az egyébként a környezetet szennyező hulladékműanyagokat lehet újrahasznosítani. Előbb felőrlik, felaprítják a hulladékot, majd „rendes”, „új” műanyaggal vegyítik. A két komponens eltérő viszkozitású, tehát eltérőek a folyékonysági tulajdonságaik. Így elérhető, hogy a gépben kialakuló három rétegből a középsőt az újrahasznosított anyag képezze. Ennek csomagolóanyagok gyártásánál (fóliáknál) vagy elektromos szigetelő és árnyékoló eszközöknél van jelentősége. Bizonyos fóliáknál ugyanis a friss, új anyaggal érintkezik csak a tárolt áru – esetleg élelmiszer –, a három vagy több réteg közül pedig a hulladék egy közbenső „sávot” alkothat. Ugyancsak fontos lehet olyan műanyagok előállításánál is a technológia, ahol két szigetelő réteg közé egy elektromos vezető anyagot kell „beleapplikálni”. Ilyenkor a közbenső réteg egy Faraday-kalitkát alkot, amelybe nem hatolhat be az elektromágneses sugárzás, a két külső réteg pedig szigeteli az elektromos berendezéseket. Éppen ezért az ilyen kétkomponensű, többrétegű műanyagokból például tévédobozok készülhetnek – magyarázta Bánhegyi György műanyagipari szakember és Andersen Endre, a BAY-ATI munkatársa.
Lakatos-Varsányi Magda professzor, az intézet elektrokémiai laboratóriumának vezetője másik területre kalauzolt minket a bemutatón. E részlegben ugyanis nanotechnológiával foglalkoznak. Különleges nanomintázatokat tudnak például kialakítani nikkelből, amelyek azonosításra szolgálnak. Ilyen mintákat például bankjegyek, értékpapírok hamisításának megnehezítésére, lehetetlenné tételére alkalmaznak. A professzor asszony elmondta, hogy bár nem az ő laboratóriumukban, de e projekt más közreműködői baktériumokat is terveznek „beépíteni” a bankjegyekbe, így gyakorlatilag kizárttá tennék a hamisítást, hiszen a nanofelületű nikkelt és a bacilusokat egyszerre hihetetlenül nehéz lenne utánozni.
Nanoezüst az implantátumon
A nanofelületek létrehozása galvanizálási technikákkal történik a laboratóriumban. Még nagyobb jelentőségű lehet ezért a jövőben – ha sikerül szabadalmi oltalom alá helyezniük – az a kutatási eredmény, amelyet nanoezüsttel folytatott kísérletekkel értek el a BAY-ATI-ban. Ennek lényege Lakatos-Varsányi szerint különleges orvosi implantátumok kifejlesztése, amelyek anyaga titánötvözet vagy kobalt-króm-molibdén ötvözet, felülete pedig nanoezüst.
Egy ilyen implantátum a szervezetbe beültetve ezüst-ionokat választ le magáról, és ezzel tulajdonképpen lassú kioldódással fertőtleníti környezetét. Így elkerülhető, hogy gyulladás, fertőzés alakuljon ki a beültetett anyag környékén, és így az implantátum hosszabb ideig vagy akár örökre is megmaradhat az emberi szervezetben.
Nem lenne drága az intelligens fekvőrendőr
Végül a közalapítványhoz tartozó másik intézet, az Ipari Kommunikációs Technológiai Intézet (BAY-IKTI) fejlesztését is megismerhették a XI. kerületi tudományos bázisra látogatók. Ez az úgynevezett intelligens fekvőrendőr, amely képes észrevenni, ha egy autós menetiránnyal szemben hajt fel a sztrádára. Nemcsak észlel (elektronikusan), hanem a hatóságokat riasztja és a többi autóst figyelmezteti is rendszer. (Például okostelefonokra küldhet vészjelzést, illetve fénysorompón jelzi a veszélyt.) Sőt, ha mechanikus fekvőrendőrt is beépítenek az aszfaltba, akkor az fizikailag is jelzi a vezetőnek, hogy rossz irányba halad. Nagyot bukkan ugyanis az autó, ha rossz irányból futnak rá a padjára, a másik – a jó – irányból viszont szinte nem is érzékelhető, hogy fekvőrendőrön haladt át a kocsi.
A projekt – Bánlaki József, a BAY-IKTI igazgatója szerint – pár százmillió forintból megvalósítható lenne az egész országban (a mechanikus fekvőrendőr nélkül, vagyis az aszfalt megbontása nélkül még olcsóbb lenne), miközben a működtetésével életeket lehetne megmenteni. Az elmúlt 12 hónapban az igazgató szerint négy esetben is előfordult, hogy a menetiránnyal szemben hajtott fel valaki egy autópályára – hozzátehetjük: halálos baleset is lett belőle, így vesztette életét Arnóth Sándor országgyűlési képviselő. Ugyanakkor a beruházás megvalósítása után az IKTI magára vállalná a rendszer informatikai működtetését: hatóságoknak időben tudnák jelezni a vészhelyzetet, az autósoknak – akik távolabb vannak a balesetveszélyes helytől – elterelő útvonalat tudnának ajánlani, a többieket pedig a veszélyre figyelmeztetnék.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Világító fák vehetik át az utcalámpák helyét
Tajvani kutatók arany nanorészecskékkel oltott fákkal kísérleteznek, amelyek az elmélet szerint vöröses fénnyel világítanának, kiváltva ezzel az igényt az elektromosságot használó utcalámpákat.
Ön lefagyasztatná magát?
A helyi fagyasztás sikeresen alkalmazható a sebészetben például vérzéscsökkentésre, fájdalomcsillapításra. Mélyhűtve kiválóan tárolhatók egyes szövetek és sejtek, bizonyos szervek lehűthetők annyira, hogy a beültetés idejéig életképesek maradjanak, később is tökéletesen működjenek. A hibernálás, vagyis a testhőmérséklet mesterséges csökkentése nem utópia, már több amerikai cég erre a szolgáltatásra specializálódott, bár nem garantálják az eljárás sikerét - hogy valaha felélesztik pácienseiket -, ám azt sem titkolják: a nanotechnológia fejlődésétől várják a megoldást.
Nanotechnológiával legyőzhetik a gyógyszereknek ellenálló baktériumokat
Olyan nanorészecskéket állítottak elő az IBM kutatói, melyek laborkísérletekben sikeresen vették fel a harcot az antibiotikumoknak ellenálló baktériumokkal.
Feltalálták az anyagot, ami sohasem fagy le
Amerikai mérnökök olyan nanoszerkezetű anyagot fejlesztettek ki, amely még azelőtt lepergeti magáról a vizet, hogy az meg tudna fagyni.
Magyar szabadalom: újjászületik a PVC padló
Nanotechnológiai eljárást jegyeztetett be a Graboplast magyar szabadalomként, amely által javítható a metrókban, sportcsarnokokban, kórházakban és közösségi létesítményekben használatos PVC padlók kopás és karcállósága, tisztíthatósága - közölte Jancsó Péter elnök-vezérigazgató pénteken Győrben, sajtótájékoztatón.
Gyémántból készülhetnek a jövő szuperszámítógépei
A gyémánt-alapú számítógépek a jelenlegi szilíciumos komputereknél milliószor több adatot tárolhatnak a jövőben, és sokkal gyorsabbak is lehetnek – írja a Discovery News.
Nanopaprika és hangszersimogató a Millenárison
A Kutatók éjszakáját szervező Tempus Közalapítvány központi programjainak a Millenáris ad pénteken otthont; a látogatók megismerkedhetnek a nanopaprikával, azaz a nanotudomány fűszeres világával, a trükkös triciklikkel, és lesz hangszersimogató is.
Magyar nanokutatás és az idei fizikai Nobel-díj
A hazai nanotechnológia és nanofizika kecsegtető eredményekkel rukkolt elő az utóbbi időben, kutatóegyetemeinken kiemelt fontosságot kap ez a terület. Idén a tudományág orosz származású képviselői Nobel-díjat kaptak – vizsgálataikat és az ezekhez kötődő magyar és külföldi eredményeket idézzük fel.
Tragédia az M3-ason: egy felvétel van az ámokfutó autósról
Az éjszakai felvételen nem látszik, hogyan került az autó a forgalommal szemközti oldalra, mint ahogy maga a baleset sem, melyben hárman haltak meg, köztük Arnóth Sándor fideszes képviselő, püspökladányi polgármester.
Kutatóközpont létesül Pécsen
A világon elsőként létesül nanotechnológiát és vírusokat alkalmazó terápiás központ Pécsen - tudatta az Enviroinvest Zrt. közleményében.
Ittasan, a sztrádán fordult meg az M3-ason halálos balesetet okozó autós
Ittas volt annak a szerda éjjel, az M3-as autópályán történt balesetnek az okozója, amelyben Arnóth Sándor fideszes képviselő és sofőrje is meghalt - közölte a rendőrség.
