"Reméljük, hogy minden olyan bizonyítékot összegyűjthetünk a dokumentumról, amely eddig még ismeretlen volt. Mindenki azt hiszi, hogy már mindent tanulmányoztunk rajta, hiszen olyan híres. A tény azonban az, hogy 1804 óta senki sem csinált ilyesmit" - mondta Nicholas Vincent, a program vezető történésze.

A Magna Chartát I. (Földnélküli) János bocsátotta ki Runnymede-ben, Londontól nyugatra bárói lázadása után. A dokumentum bizonyos jogokat biztosított az angol népnek, és megnyirbálta a földesurak hatalmát. Történelmi szerepe hatalmas: a Magna Chartán alapszik a brit alkotmányos szabadság, valamint az amerikai alkotmány és a függetlenségi nyilatkozat.

A Sotheby's aukciós ház a világ legfontosabb irataként jellemezte, amikor öt évvel ezelőtt egy 1297-es példányát eladta egy New York-i árverésen, több mint 21 millió dollárért.

Vincent munkacsoportja átvizsgálja több mint háromszáz brit, ír és francia levéltár anyagát, hogy kiderítse, ki vetette papírra a kéziratot, milyen jelentést hordoz, honnan származnak a benne foglalt eszmék és milyen jelentősége van a modern időkben.

"A Magna Charta nagy része csak gyűjteménye az olyan elveknek, politikai rendszereknek, amelyek már működtek akkoriban valahol. A szándékunk az, hogy felkutassuk ezeknek a részeknek a gyökereit" - mondta a kutató.

A dokumentumot rendszeresen újra kiadták az angol uralkodók, de mindössze húsz példány ismert 1297 előttről. Vincent reméli, hogy munkája során rábukkanhat további elveszettnek hitt eredetikre.

A 910 ezer fontos kutatómunka másik célja, hogy "forradalmasítsa" János király személyének megértését. A történelmi klisék szerint I. János gyenge, önző, kegyetlen alakja a középkori Angliának, miképpen az a Robin Hood-legenda számos filmes feldolgozásában is látható, noha a legendás "törvényen kívüli" a történészek szerint 100 évvel később élt, ha egyáltalán létezett.