Az infografika egyáltalán nem új dolog. A Bécsi Kör egyik neves tagja, Otto Neurath már az 1920-as években kidolgozta az Isotype rendszert, amely egy szimbólumokra épülő képi rendszer számszerű adatok illusztrálására – hoz korai példát Nagy Krisztián, az Avalanche Kreatív Ügynökség egyik vezetője, a HVG tartalommarketing szeminárium előadója.

De korábbra is visszamehetünk, a XIX. századi kartográfusokhoz vagy akár Leonardo da Vinci némely ábrázolásához. Persze ezek stílusukban és formájukban is nagyon eltértek attól, amit mostanában látunk. Ugyanakkor a céljuk nagyon hasonló volt: komplex összefüggések, bonyolult folyamatok sűrített ábrázolása.

Három magyarázat az infografika-hájpra

Az informatika és az internet fejlődésével sokkal jobban, könnyebben hozzáférhetőek az adatok, olyanok is melyekről korábban álmodni sem mertünk volna (gondoljunk pl. a hálózatkutatásra). Másodszor, kicsit elcsépelt, de igaz:  az információdömping. Az infografika pedig ezen segít, hiszen "előrágja", előkészíti nekünk az ismereteket, ezáltal segít bennünket a gyors tájékozódásban és a döntéshozatalban. Végezetül, az adatmegjelenítésben ugyanolyan paradigmaváltás van, mint a reklámban: a korábbi formák és eszközök a fogyasztók számára hiteltelenné váltak. Az emberek nyitottabbak egy játékosabb, kreatívabb és őszintébb kommunikációra. Ezért keletkezik ennyi infografika és ezért olyan közkedvelt.

Mindazonáltal ma is érvényes az, amit Wittgenstein oly régen kimondott, hogy amiről nem lehet beszélni (akár képekben sem) arról hallgatni kell.

Széles a spektrum, ahol használják – teszi hozzá Baranyai Júlia, a cég másik vezetője, szintén a szeminárium előadója. Leginkább talán a közösségi médiát aktívan használó cégek szeretik az infografikát, mert ez egy hangsúlyos, figyelemfelkeltő és sok esetben „virálisan” is könnyen terjeszthető tartalom.

Good Magazine

Az infografika leginkább a meggyőzés eszköze, mert a maga tömör, sűrített jellegével könnyen ráirányítja a lényegre az olvasó figyelmét. Jól bevethető komplex mondanivalójú termékek, szolgáltatások bemutatásánál, elemzésénél. Arra is alkalmas, hogy az egyébként érzelmi szálon működő klasszikus reklámkampányt ellenpontozza az adatközpontú, tényeken nyugvó közléssel, ezáltal hitelesebbé teszi a márka kommunikációját.

Egyedül akkor nem javasolják a használatát, ha valamilyen okból nagyon fontos a pontos és precíz, sallang- és illusztrációmentes adat-vizualizáció; ilyen lehet például egy orvosi lelet vagy egy pénzügyi jelentés.

Szinte minden infografika elképzelhető animált formában is. Itt döntő lehet a megjelenési felület, hiszen pl. egy sajtóközleményben nincs feltétlenül igény a mozgóképre. Másik fontos szempont természetesen a rendelkezésre álló büdzsé, hiszen egy animáció több embert és nagyobb munkát igényel és ezért természetesen drágább is. De az a  legideálisabb, ha mindkét verzió elkészül, hiszen életképesebb egy statikus infografika egy gyors hírfolyamban, míg az infovideó más helyzetekben, más emberekhez jut el.

Mi kell a jó infografikához?

Egy infografika akkor lesz ütős, ha jó a központi gondolat, ha valamilyen insightot, meglátást hordoz és azt logikusan és egyszersmind érdekesen közvetítin – fogalmaz Nagy Krisztián. További kulcs a sikerhez, hogy a dizájn támogassa a tartalmat, tagolja az információt úgy, hogy vezesse a szemet és könnyebben megérthetővé tegye az összefüggéseket.

Kimondottan csak az infografikára érvényes szabályokról nehéz lenne beszélni, az igazán eredményes tervezők számos tipográfiai, tördelési és kompozíciós törtvényt tartanak be és alkalmaznak amúgy is. Inkább stílusjegyekről beszélhetünk, mint például a piktogramok használata, a nagyméretű számok és a geometriai tagoltság.
 
A hazai készítésű infografikák, illetve infovideók közül a szakemberek kedvence a Haza és Haladás Alapítvány által elindított Közöskassza nevű weboldal, ami egyben egy interaktív infografika. Magyarország költségvetését elemzi sok-sok szempont szerint: kiadás-bevétel, tematikusan,1995-től évenkénti bontásban. Hazai jó példa még a TÁRKI Értéktér című infovideója, ahol a dizájn is szép és a tartalom is nagyon izgalmas.

Az információ gyönyörű

Az egyik legnagyobb guru ebben a témában a londoni David McCandless, akinek a könyve (Az információ gyönyörű) már magyarul is megjelent. A Column Five Media nevű kaliforniai cégnek is igényesek a munkái. A Good Magazine-ban megjelentek közül pedig A történelem 20 legnagyobb csődje című infografika figyelemre méltó. Ezen az ábrán öt adatdimenzió is megjelenik, rendkívül jól strukturáltan, frappánsan és humorosan.

Az infovideók közül talán Kenichi Tanaka munkáját érdemes megemlíteni Japánról, szintén a humora és átgondoltsága miatt, valamint Jonathan Jarvis hitelválságról szóló nagyon sikeres animációját, amit több mint egymillióan néztek már meg a YouTube-on.

A hazai blogoszféraban kiemelkedő az Infographics blog, nagyon jó és friss válogatást nyújt a hazai és a külföldi infografikákból. És persze az Infografika.lap.hu. A külföldi portálok közül a  Good Magazine Transparency rovatán kívül a Smashing Magazine-t érdemes böngészni.

Szurop István / Taktikon Kft.