A projekt során kifejlesztett 3D-s szoftver funkciója hasonló, mint amilyen régen egy látványtervé volt, azzal a különbséggel, hogy a gesztusvezérelt modellező szoftver azt is lehetővé teszi, hogy egy tervezés alatt álló épület ténylegesen körbejárhatóvá váljon a beruházók vagy megrendelők számára. Az animáció segítségével a valósággal mindenben megegyező virtuális másolatba léphet be a prezentációs eszköz használója: felpillanthat a még meg nem épült ház homlokzatára, beléphet az ajtón és bemehet bármelyik helyiségbe. A fejlesztők szerint ez a lehetőség nagyobb beruházásoknál, de családi ház tervezésénél is fontos lehet a megrendelő számára, mert így az épület kivitelezése előtt még bármikor lehetősége van arra, hogy javítson, vagy változtasson az eredeti elképzelésen.

Az üzleti lehetőségek mellett a fejlesztésnek fontos szerepe lehet majd az oktatásban és a múzeumpedagógiában is, hiszen ezzel a technológiával hatékony módon bemutathatóak azok a műemléki épületek is, amelyek eredeti állapotukban már nem lelhetők fel, vagy helyreállításukra még sokat kell várni.

A projektcsoport a gesztusvezérelt 3D animáció prototípusát a nagymágocsi Ybl-magtár modellezésének segítségével fejlesztette ki, ezzel is tisztelegve a 200 éve született mester előtt. A fejlesztés a fővárosi szakmai közönség előtt az Ybl Bicentenárium egyik záró programjaként mutatkozhatott be a FUGA – Budapesti Építészeti Központban, szombaton. A projekt három pillére az informatika, az építészet és az animáció volt. A projekt során e területek irányítását Kovács Marcell, az SKC Holding informatikai vezetője, Benedek Ádám, a BÉ-TERV Építésziroda tervezője és Liszka Tamás, a BKF Médiaművészeti Intézetének vezetője végezte.

Az építészeti központban tartott bemutató során elhangzott, hogy az innovatív projektben résztvevő építésziroda számára ez a lehetőség azért is fontos volt, mert ezzel a szakma és a közvélemény figyelme a nagymágocsi műemlék magtár felé fordult, melynek megmentéséért évek óta küzdenek. Az épület egyedülálló érétke a szinte teljesen ép állapotú belső tartószerkezet, melyet az Ybl-iroda a terménytároló funkcióból adódóan extrém teherbírásúra tervezett. A fa oszlopok és födémgerendázatok a mai napig képesek lennének az eredeti funkciónak megfelelő terhelést felvenni. A tervezőiroda szerint az épület egy esetleges felújítás során akár új, közösségi funkció befogadására is alkalmas lenne: múzeum, és alkotóház is működhetne a 19. századi magtár falai között.