szerző:
Boldogkői Zsolt – Borbély Csilla
Tetszett a cikk?

Jó evolúciós oka van annak, hogy őseink mindennapi döntéseiben fontos szerepet kapott a hit, de fontos, hogy gondolkodó emberként képesek legyünk a “hinni akarás” rétegét lehámozni a gondolkodásunkról – véli Lawrence M. Krauss elméleti fizikus, korunk egyik legaktívabb vallásellenző tudósa. Egy Belfastban rendezett konferencián beszélgettünk vele a létezés magyarázatának vallási és tudományos rétegeiről, valamint arról, véleménye szerint melyikkel mennyit kellene foglalkozni az oktatásban.

Ateista helyett egyenesen antiteistának, az isteni létezés aktív tagadójának nevezi magát Lawrence M. Krauss, aki Richard Dawkins mellett a vallások egyik leghangosabb ellenzője. Az elméleti fizikus és kozmológus az egyetlen olyan tudós, aki a három legkomolyabb amerikai fizikus társaságtól kapott már rangos elismerést. Legutóbbi, Világegyetem a semmiből című könyvében saját területére alapozva igyekszik megcáfolni a teremtő intelligencia létezésével kapcsolatban legtöbbször felhozott érvet: Krauss szerint a fizika jelenlegi törvényeit figyelembe véve igenis lehetséges, hogy a valaminek tekinthető univerzum – azaz minden, amit ma ismerünk –, a semmiből jött létre.

hvg.hu: Ön szerint mi a létezés?

Lawrence Krauss: Ami valóban létezik, nem más, mint ami akkor is létezik, ha már nem hiszünk benne. Ez a létezés, a valóság végső természete. Philiph K. Dick mondta ezt, és úgy vélem, helyesen fogalmazott.

hvg.hu: De ha a létezés alapvetően hit nélküli, mit gondol, miért alakult ki mégis a hit? Miért hisznek az emberek különféle, nem racionális alapú dolgokban?

L. K.: A hit iránti igény mélyen rögzült bennünk, hinni akarunk a történetben, hinni akarunk a célban. A hit ebben az értelemben evolúciósan belénk van kódolva: hogy a dolgok okkal történnek, minden jelenségnek oka van. Az ősidőkben, amikor Afrika síkságain a levelek megzörrentek, két dolgot gondolhattak eleink: vagy oroszlán van ott, vagy semmi különös. Azok az emberek, akik valamilyen okot feltételeztek, tehát azt hitték, hogy a zajt oroszlán okozta, és elmenekültek, ők sikeresen túléltek, ha valóban oroszlán volt a bokorban. Ilyen értelemben, úgy vélem, jó evolúciós oka van annak, hogy az emberek hinni akarnak valamilyen okban. Másrészt van egy vonzódásunk a jobb világ eszméjéhez is: abban akarunk hinni, hogy a világ igazságos, törődik velünk és boldogabbá tesz minket.

Lawrence M. Krauss
©

Meg kell érteni azonban, hogy nem vesztünk semmit azáltal, hogy elvetjük ezeket a hiedelmeket. A tudomány elvileg arra inspirál minket, hogy rákérdezzünk dolgokra, ne higgyünk el bármit, és legyünk gyanakvóak. De ettől nem lesz rosszabb a világ, sőt, szerintem inkább érdekesebbé válik.

hvg.hu: És az nem lehetséges, hogy az ember alaptermészete miatt hiába is vetnénk el a vallást és a hasonló dolgokat?? Hogy a vallás hiányában az emberek más ideológiákat alkalmaznának azokra a genetikailag motivált cselekvésekre, amiket a vallás nevében követtek, követnek el?

L. K.: Nem tudok eleget az emberi természetről, hogy válaszolni tudjak erre. Azt viszont tudom, hogy vannak jó és rossz emberek, a cselekedeteket ők követik el, és a vallás csak közreműködik ezekben. Tehát, ha megszabadulnánk tőle, biztosan felbukkannának más tényezők, amelyek a helyébe lépnének. Emellett tény, hogy a vallásnak van pozitív hatása is: összehozza az embereket egy közösségbe, de tudják... úgy is meg kell tudni ezt oldani, hogy nem hazudunk az embereknek. Úgy gondolom, másnak is lehet ugyanilyen pozitív hatása. Tehát nem az a kérdés, hogy van-e pozitív hatása a vallásnak, vagy hogy helyébe léphet-e valami hasonló. Azon kell elgondolkodunk, hogy helyettesíthető-e valami hatékonyabbal.

hvg.hu: Ez lenne ön szerint a tudomány?

L. K.: Minden bizonyíték arra mutat, hogy ha elkezdjük olyannak elfogadni az univerzumot, amilyen valójában, a döntéseink racionálisabbak lesznek. Nem mondjuk, hogy a nők alacsonyabb rendűek vagy boszorkányok, és ezért égessük meg őket. Vagy, hogy a melegek természetellenesek – mert valójában nem azok. Ha egyre többet tudunk meg a világról – és igen, a tudomány éppen ezzel foglalkozik –, akkor azt hiszem, elkerülhetetlen, hogy egyre gyakrabban döntsünk racionálisan. Amellett, hogy továbbra is lesz persze hatalom, gyűlölködés, az emberek emberek maradnak, néha irracionális gondolatokkal.

hvg.hu: De vajon eljuthat-e a tudomány közérthető, mégis hiteles formában az irracionálisan gondolkodó emberekhez? Meggyőzhetők-e tömegesen az emberek racionális érveléssel?

L. K.: Azt hiszem, annak érdekében, hogy több embert érhessünk el, nemcsak racionális érveket kell használunk, hanem meg kell próbálni az embereket szembesíteni a saját téves elképzeléseikkel. Az oktatásban és a tudományban van egy törvény, amely így szól: hogy az emberek valamit valóban megértsenek, szembesíteni kell őket a téves elképzeléseikkel.

hvg.hu: És hogyan működik jelenleg ez az oktatásban? Gondolok itt például arra, hogy a tudományosan bizonyított elméletek mellett több országban a vallásoktatás is szerepel a tantervben.

L. K.: A vallásoktatás nem biztos, hogy rossz hatással van a racionális dolgokra – attól függ, hogy milyen jellegű. Szerintem, ha például a gyerekek összehasonlító vallástant tanulnak, hogy megismerjek a különböző irányzatokat, melyek az emberiség történelme során jöttek létre, az olyan, mintha történelmet tanulnának. Vagyis a különböző területeken kialakult történeteket ismernék meg; és ha ezeket valóban csak történetekként kezeljük, akkor előnyükre válhat. De ha a hittant tényként tanítják, akkor semmi esetre sem lehet hasznos. Ezzel hazudnának, és kárt okoznának a gyerekeknek. A közelmúltban összegyűjtött számos vizsgálat is erre utal. Született egy tanulmány az Egyesült Államokban, mely azt mutatja, hogy azok a gyermekek, akik hittanórára járnak, nehezebben birkóznak meg a tények, a képzelet és a tündérmesék szétválasztásával, vagyis nagyobb nehézségeket tapasztalnak a valóság és a fikció közötti különbség megértésében. És ugye ez nem lehet cél. Véleményem szerint az ilyenfajta nevelést lényegében tekinthetjük a gyermekbántalmazás egyik formájának is.

hvg.hu: Tehát ha egy országban (ez történik most Észak-Írországban)­ az iskolában nem ismeretterjesztő jellegű hittant oktatnak, akkor ön szerint a gyermekeknek jogot kellene biztosítani a kilépésre?

L. K.: Természetesen! A gyermekeknek kell, hogy joguk legyen kilépni valamiből, amit nem mindenki fogad el, ha úgy tanítják, hogy abban feltétlenül hinni kell. Azt kellene megtanítani a gyerekeknek, hogy semmit se higgyenek el a tanároknak vagy a szülőknek, amire nincs bizonyíték. Azt kellene tanítanunk nekik, hogy kételkedjenek.

hvg.hu: Ebben mi segíthet? Milyen tantárgyakat javasolna a kilépőknek?

L. K.: Kutatóként természetesen a már felvetett tudományt javaslom, de bármi jó, ami kreatív és a gyermekeket kérdezésre ösztönzi a világunkkal kapcsolatban az irodalomtól a tudományokig. Az a cél, hogy arra biztassuk a gyerekeket: tegyenek fel kérdéseket, továbbá biztosítsuk nekik az eszközöket ahhoz, hogy megtanulják, miként kell megválaszolni azokat. Nem hiszem, hogy a téma a fontos, inkább a kreativitás és a szkeptikus gondolkodás lehetőségének a biztosítására kellene törekedni.

hvg.hu: A nyilvánvalóan lassabban beérő oktatási változások mellett van értelme jogi szabályozás szintjén is hozzányúlni a tudományosan bizonyíthatatlan, ugyanakkor alkalmazott tételekhez, például az orvoslás területén?

L. K.: Természetesen kellenének törvények, amelyek megvédenék az embereket attól, hogy becsapják őket. Például, mint ahogy létezik olyan törvény, ami a csalástól védi meg őket, szükségesek lennének olyan törvények, amelyek megvédik az embereket a hamis gyógymódoktól. És ahogy barátom, Tim Minchin mondja: "Hogy nevezik az alternatív gyógymódot, ami működik is? – Orvostudománynak."

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
Húsvétkor sem lesz kamionstop

Húsvétkor sem lesz kamionstop

Pink felépült a koronavírusból

Pink felépült a koronavírusból

Kiskereskedelmi különadó: fizetni fognak a multik

Kiskereskedelmi különadó: fizetni fognak a multik