A propaganda működése, az erotikus álmok titka és Lucas háborúi: a HVG nagy nyári könyvajánlója 1. rész
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Egy új, egyelőre kísérleti vérvizsgálattal néhány éven belül az orvos megállapíthatja, hogy a páciens fertőzése vírusos vagy bakteriális eredetű-e, vagyis van-e értelme antibiotikummal kezelni – írta egy friss amerikai tanulmány.
Az új módszerrel kiküszöbölhető, hogy feleslegesen írják fel a vírusfertőzéssel szemben hatástalan antibiotikumot – olvasható a Stanfordi Egyetem kutatóinak tanulmányában, amely a Science Translational Medicine című szaklapban jelent meg.
Egy ilyen diagnosztikai eszköz azért lenne rendkívül hasznos, mert csökkenteni lehetne vele az antibiotikumok indokolatlan használatát, ez nagyban hozzájárul ugyanis a szuperrezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló baktériumtörzsek kialakulásához.
A tünetek nagyon hasonlók, ezért igen gyakran nem lehet eldönteni, milyen eredetű fertőzése van a páciensnek – mondta Timothy Sweeney, a Stanfordi Egyetem immunológiai intézetének kutatója, a tanulmány egyik vezető szerzője.
Az új vérvizsgálathoz hét gént azonosítottak, amelyek kifejeződése a fertőzés miatt megváltozik. A változás jellemzői megmutathatják, vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzésről van-e szó.
A vérvizsgálattal 96 súlyosan beteg gyerek fertőzésének természetét tudták pontosan meghatározni. Az új módszernek azonban még klinikai teszteken kell átmennie, mielőtt használatát jóváhagyják.
A forgalmazás előtt álló másik akadály a teszt lassúsága. Olyan készülék kell a vizsgálathoz, amelyik egy órán belül képes eredményt produkálni. Jelenleg ehhez négy-hat óra szükséges. Vannak azonban páciensek, akiknek olyan súlyos az állapota, hogy minden órával, amelyet hatékony kezelés nélkül töltenek el, 6-8 százalékkal nő a halálozás esélye.
Idén is összegyűjtöttük azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
Mindenre gondoltak azok a csalók, akik a videónkban megszólaló áldozatokat átverték.
Az oroszok novemberben vettek célba egy munkácsi elektromos alállomást.
Távozásuk után a közgyűlés határozatképtelenné vált.
Egyre többen teszik fel ezt a kérdést.
Kapu Tibor első magyar űrhajósként léphetett a Nemzetközi Űrállomás fedélzetére.
Várnai László elnézést kért a felpofozott diáktól és a képviselőtársaitól is.