Főnökei nemigen hittek a feltalálóban, amikor 50 éve eléjük tette a világ első zsebszámológépét. Át is engedték az első sikereket a konkurenciának.
Pusztán kuriózumnak tekintették az integrált áramköröket az 1960-as évek szakmai kongresszusain – emlékezett vissza csalódottságára a feltaláló, Jack Kilby. A ma inkább mikrochipként emlegetett és a számítógépek lelkének számító alkatrészek elfogadtatásával akkoriban még gond volt, ki kellett tehát találni valamit. Kilby és társai arra gondoltak, egy zsebszámológéppel talán jól lehet illusztrálni a parányi és energiatakarékos áramkör hasznosságát.
Fél évszázada, 1967 tavaszán tárták a prototípust munkaadójuk, az amerikai Texas Instruments (TI) igazgatója elé. A lelkesedés azonban igencsak mérsékelt volt. Pedig másfél kilós súlyával és azzal, hogy nem kellett konnektorba dugni, a gép fantasztikusan praktikus volt a korabeli asztali elektronikus számológépekhez képest. Tudása azokéhoz hasonló volt: a négy alapműveletre korlátozódott. Mai szemmel meglepő, hogy a Cal Tech márkájú (ennek nem volt köze a hasonló nevű kaliforniai egyetemhez) gépecske nem kijelzőn mutatta a – legföljebb 12 számjegyű – eredményt, hanem hőérzékeny papírszalagra nyomtatta ki.
Kilby egy évtizeden belül már másodszor csalódhatott. A TI akkor sem volt túl lelkes, amikor a fiatal munkatárs az 1958-as nyári szabadságidő magányában megalkotta a világ első mikrochipjét egy üveglapból, a rászerelt germániumból és néhány drótból. További kellemetlenséggel járt, hogy évtizedes szabadalmi vita bontakozott ki, miután egy évvel később Robert Noyce amerikai fizikus is előállt egy integrált áramkörrel, csak ő germánium helyett egy alkalmasabb félfémet használt, a szilíciumot.
A TI annyira nem sejtette a számítógépkorszak eljövetelét, hogy a világelső zsebszámológép gyártását átengedte a japán Canon konszernnek. Hamar felsorakoztak mellé további japán cégek, majd 1971-re megjelent a LED-es kijelző is. Eleinte persze luxusnak számított a kalkulátor, nagyjából egy jó használt autó árát kellett leperkálni érte. Az árak az 1972-es év karácsonyára jutottak az áruházi szintre, a mindennapokat pedig akkor hódította meg a zsebszámológép, amikor használatát az iskolákban is engedélyezték. Addigra már négyzetre emelni és gyököt vonni is tudott.
Kilby négy évtizedes késéssel, 2000-ben (halála előtt nem egészen öt évvel), professzori múlttal és 60 szabadalommal a háta mögött kapta meg a fizikai Nobel-díjat az integrált áramkör feltalálásában játszott szerepéért.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
