szerző:
HVG

Főnökei nemigen hittek a feltalálóban, amikor 50 éve eléjük tette a világ első zsebszámológépét. Át is engedték az első sikereket a konkurenciának.

Pusztán kuriózumnak tekintették az integrált áramköröket az 1960-as évek szakmai kongresszusain – emlékezett vissza csalódottságára a feltaláló, Jack Kilby. A ma inkább mikrochipként emlegetett és a számítógépek lelkének számító alkatrészek elfogadtatásával akkoriban még gond volt, ki kellett tehát találni valamit. Kilby és társai arra gondoltak, egy zsebszámológéppel talán jól lehet illusztrálni a parányi és energiatakarékos áramkör hasznosságát.

Fél évszázada, 1967 tavaszán tárták a prototípust munkaadójuk, az amerikai Texas Instruments (TI) igazgatója elé. A lelkesedés azonban igencsak mérsékelt volt. Pedig másfél kilós súlyával és azzal, hogy nem kellett konnektorba dugni, a gép fantasztikusan praktikus volt a korabeli asztali elektronikus számológépekhez képest. Tudása azokéhoz hasonló volt: a négy alapműveletre korlátozódott. Mai szemmel meglepő, hogy a Cal Tech márkájú (ennek nem volt köze a hasonló nevű kaliforniai egyetemhez) gépecske nem kijelzőn mutatta a – legföljebb 12 számjegyű – eredményt, hanem hőérzékeny papírszalagra nyomtatta ki.

Az első zsebszámológép. Másfél kilós apróság

Kilby egy évtizeden belül már másodszor csalódhatott. A TI akkor sem volt túl lelkes, amikor a fiatal munkatárs az 1958-as nyári szabadságidő magányában megalkotta a világ első mikrochipjét egy üveglapból, a rászerelt germániumból és néhány drótból. További kellemetlenséggel járt, hogy évtizedes szabadalmi vita bontakozott ki, miután egy évvel később Robert Noyce amerikai fizikus is előállt egy integrált áramkörrel, csak ő germánium helyett egy alkalmasabb félfémet használt, a szilíciumot.

A TI annyira nem sejtette a számítógépkorszak eljövetelét, hogy a világelső zsebszámológép gyártását átengedte a japán Canon konszernnek. Hamar felsorakoztak mellé további japán cégek, majd 1971-re megjelent a LED-es kijelző is. Eleinte persze luxusnak számított a kalkulátor, nagyjából egy jó használt autó árát kellett leperkálni érte. Az árak az 1972-es év karácsonyára jutottak az áruházi szintre, a mindennapokat pedig akkor hódította meg a zsebszámológép, amikor használatát az iskolákban is engedélyezték. Addigra már négyzetre emelni és gyököt vonni is tudott.

Kilby négy évtizedes késéssel, 2000-ben (halála előtt nem egészen öt évvel), professzori múlttal és 60 szabadalommal a háta mögött kapta meg a fizikai Nobel-díjat az integrált áramkör feltalálásában játszott szerepéért.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Előkelő helyen végzett a magyar csapat a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián

Előkelő helyen végzett a magyar csapat a Nemzetközi Matematikai Diákolimpián

Békülne az EU Donald Trumppal?

Békülne az EU Donald Trumppal?

Tarantino nem bír magával, sorozatot tervez az új filmjéhez

Tarantino nem bír magával, sorozatot tervez az új filmjéhez

Újabb tábort ural el a Fidesz?

Újabb tábort ural el a Fidesz?

Tarlós István leállította a Szentendrei út felújítását

Tarlós István leállította a Szentendrei út felújítását

Fotók Attenborough-tól Schwarzeneggerig: mennyire pontosan öregít a FaceApp?

Fotók Attenborough-tól Schwarzeneggerig: mennyire pontosan öregít a FaceApp?