szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A világ legnagyobb csillagászati adatbankját készítették el kínai tudósok a LAMOST teleszkóp megfigyelései alapján. Az adatbázis segítheti a Tejútrendszer megértését, valamint a távoli galaxisok és az univerzum fejlődésének tanulmányozását.

A csillagászok évtizedeken át mintegy 50 ezer fényévben állapították meg a galaxis átmérőjét, méréseik szerint a Nap 25 ezer fényévnyi távolságra található a Tejútrendszer középpontjától. Kínai tudósok most újrakalkulálták a Tejútrendszer méretét a teleszkóp megfigyelései alapján: a galaxis csillagok alkotta lemeze valószínűleg az eddig véltnél távolabbra nyúlik.

A galaktikus csillaglemez szélén egy tiszta határvonal látható, melyen túl hirtelen csökken a csillagok száma. Az elmúlt években azonban egyre több csillagot fedeznek fel ezen a feltételezett határvonalon túl.

A LAMOST teleszkóp
Wikipédia / Sheliak

A Kínai Tudományos Akadémia Állami Csillagvizsgáló Intézetének (NAO) LAMOST (The Large Sky Area Multi-Object Fiber Spectroscopic Telescope) teleszkópja egyszerre mintegy 4000 égitestet képes észlelni, ezzel jelentősen hozzájárult a galaxis szerkezetét vizsgáló kutatáshoz.

Liu Csiao, a NAOC csillagásza szerint a csillagok ritkulnak a peremen túl, de 50 ezer fényévnyire a közepétől nem maradnak el teljesen. A kínai szakértők spanyol kutatókkal kiegészülve nemrég arra jutottak, hogy a galaxis csillaglemezének sugara legalább 100 ezer fényévnyi lehet.

A Tejútrendszerről tavasszal egy igen részletes térképet is közzétettek: az eddigi legnagyobb 3D-térképen több mint 1,5 milliárd csillag látható.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Pusztító forróság, galaktikus étvágy: sötét titkot rejtenek az ősi galaxisok magjai

A „vörös rögöknek” nevezett objektumok a galaxisok különleges, ritka típusát alkotják, ezek az ősrobbanás utáni első évmilliárdban létrejött, első nagy tömegű galaxisok maradványai. Legtöbbjük a világegyetem története során összeolvadt más galaxisokkal, néhány azonban megmaradt ősi állapotában. Legújabban az egyik MTA-ELTE Lendület kutatócsoport vezetője egy nemzetközi csapattal a Chandra röntgentávcső megfigyelései alapján kimutatta, milyen hatással vannak a „vörös rögök” magjában lévő fekete lyukak a csillagok kialakulására.