Új korallzátonyt fedeztek fel az Atlanti-óceán mélyén, több százezer éves is lehet
Egy immár több ezer - vagy talán több százezer - éve az Atlanti-óceán mélyén elnyúló korallzátonyt fedeztek fel a kutatók az Egyesült Államok délkeleti partjainál egy nagyszabású mélytengeri expedícióban.
MTI / hvg.hu
Az Atlantis kutatóhajó augusztus 19-én kezdte meg tizenöt napos expedícióját a mélytengeri területek feltérképezését célzó Deep SEARCH nevű projekt keretében. A legénység nem sokkal később váratlan bejelentést tett: a múlt héten, nagyjából 257 kilométerre a dél-karolinai Charleston partjaitól felfedeztek egy nagyon idős korallzátonyt, amely akár több százezer éves is lehet - írja a LiveScience című ismeretterjesztő hírportál.
A kutatók egy kamerákkal felszerelt mini tengeralattjáró (Alvin) segítségével bukkantak rá a vízfelszín alatt nagyjából 0,8 kilométerre elterülő korallpopulációra. Az expedíciót vezető Erik Cordes, a philadelphiai Temple Egyetem munkatársa szerint az élő virágállatok az elmúlt évezredek során elpusztult korallok meszes vázai alkotta hatalmas rakásokon terülnek el.
A szakemberek a Lophelia pertusa nevű korallfaj nagyszámú képviselőjét fedezték fel, néhány merülés alkalmával pedig mintákat is gyűjtöttek. A hideg vizeket kedvelő fajra korábban rekordmélységben bukkantak rá a Mexikói-öbölben.
Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint a trópusi korallok túlélését általában a velük szimbiózisban élő algák biztosítják, a Lophelia pertusa azonban fullánkos csápjait használva fogja el zsákmányát és tereli azt a gyomrába.
Az Atlantis kutatói által felfedezett korallok nagyjából 26 kilométerre északnyugatra találhatóak azoktól a virágállatoktól, amelyeket a NOAA hajójával, az Okeanos Explorerrel fedeztek fel ugyancsak idén nyáron. Az Okeanos és az Atlantis kutatói által felfedezett korallzátonyok teljes hossza 137 kilométer.
A szakemberek szeptember 2-ig fogják vizsgálni az Egyesült Államok délkeleti partjainál lévő mélytengeri élőhelyeket. A kutatók olyan kulcsfontosságú adatokat gyűjtenek a helyi élővilágról, amelyek révén még pontosabb előrejelzést tudnak majd adni arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van az ottani törékeny ökoszisztémákra.
Kissé félresikerült módon, mégis ünnepélyesen indult el 35 éve a budapesti tőzsde, de sokan feltették a kérdést, vajon készen áll-e erre Magyarország. Ma a tőzsde csak elvétve kerül be a kis hírek közé – pedig az igazán nagy hibát nem a BÉT-en követték el, hanem a magyar cégvilággal van baj.