A kenguru ősei az eddig véltnél 10 millió évvel korábban váltottak ugró járásmódra – derítették ki kutatók újonnan felfedezett 20 millió éves fosszíliák alapján.

Mielőtt a kenguru ősei ugrálni kezdtek volna, fákon kapaszkodva gyümölcsöket szedve éltek egy jóval csapadékosabb és bujább növényzetű Ausztráliában. A kutatók eddig úgy vélték, hogy a kenguru ősei 10 millió éve azért kezdtek ugrálni, mert drámai klimatikus változások mentek végbe Ausztrália területén, a füves területeken és sivatagokban pedig azért kellett ugrálniuk, hogy gyorsan tegyenek meg nagy távolságokat egyik élelmiszerforrástól a másikig.

Queensland északnyugati szövetségi államban lévő Riversleighben viszont ritka kengurucsont-fosszíliákat találtak, és kiderült, hogy ezek a világ egyik legősibb kengurumaradványai. Benjamin Kear, a svédországi Uppsalai Egyetem kutatója és társai elemezték a fosszilis ujj- és bokacsontok alakját és méretét, a kapott adatokból pedig megbecsülték az állat mozgástartományát, amelyet összevetetettek a ma élő kengurukéval, és hasonlóságokat találtak a modern fajokkal, amelyek képesek ugrálni és fára mászni.

A Royal Society Open Science című tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint ez a kihalt ős, amelynek még nem adtak nevet, számos módon képes volt mozogni: ugrált, mászott és sétált. Ez pedig mintegy 10 millió évvel korábbra teszi az ugró járásmód eredetét a korábban feltételezettnél.

A szakemberek úgy vélik, hogy a 10 millió éve Ausztrália területén végbement klimatikus változások egyszerűen csak ideális feltételeket biztosíthattak az ugró állatoknak a boldoguláshoz.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is ismertető Facebook-oldalát.