Az Európai Parlament második olvasatra is támogatta az egyszer használatos műanyagok, például tányérok, evőeszközök, szívószálak és fülpiszkálók betiltását 2021-től – írtuk korábban. Mindez azért lenne fontos lépés az EU-ból, mert nagy mértékben csökkenthető lenne a világ óceánjáiban és tengereiben úszkáló műanyaghulladék. A tengeri hulladék 85%-át világszerte műanyagok teszik ki, ennek zömét az egyszer használatos műanyagok adják.

Az új szabályok hatálya a javaslat szerint az Európa tengereiben és tengerpartjain 10 leggyakrabban előforduló egyszer használatos műanyag termékre, valamint a tengerben elvesztett vagy szándékosan otthagyott halászeszközökre terjedne ki.

[Jött egy fotó, ami elég jól bemutatja, miért baj, ha a műanyagok a vizekbe kerülnek]

Az Európai Parlament tavaly októberben hatalmas többséggel támogatta a javaslatot, és szerdán ugyancsak sokan szavaztak mellette: a döntést 560 szavazattal, 35 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Azonban nem csak a szívószálak, műanyag poharak, fülpálcikák okoznak gondot, az Independent cikkében azt írja, a csillámporként is ismert glitter legalább ilyen problémás, ezek ugyanis szintén műanyagból készülnek. A briteknél már kampány is indult a betiltásuk miatt. David Innes, a 38 Degrees nevű csoport képviselője szerint a glitter az állatvilágra is problémát jelent, hiszen a kis darabkák könnyen leesnek a termékekről.

A glitter betiltását egyébként már korábban, 2017-ben is szorgalmazták, méghozzá a Massey-i Egyetem tudósai, mert elmondásuk szerint ezek is mikroműanyagnak minősülnek.

[Aggódik a sok műanyag miatt? Most fejlesztik azt, ami hínárból készül és gyorsan lebomlik]

A glitter nem csak a ruhákon, több kozmetikai termékben is megtalálható, tehát viszonylag gyakran találkozni velük. Ennek ellenére sokan bele sem gondolnak, mekkora veszélyt jelentenek, mondták a kutatók.

A kozmetikai termékeiről ismert Lush például szintén felhasználta a csillámport, azonban tavaly január óta a környezet szempontjából kímélőbb, lebomló változatot alkalmazzák.

Erre máshol is szükség lenne, már csak azért, mert miközben évente bukkan fel a hírekben egy-egy újabb „műanyagevő” baktérium, a környezetvédő szervezetek mellett egyelőre a tudósok is inkább aggódnak, semmint bizakodnak a jövőt illetően. Egyelőre tehát arra nagyobb az esély, hogy belefulladunk a szemétbe, mire bevethetjük a műanyagfaló szuperenzimet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.