A Neander-völgyi ember kihalását kutatók előtt tornyosuló legnagyobb akadály, hogy nem állnak rendelkezésükre empirikus adatok, amelyekkel ellenőrizni lehetne a felállított hipotéziseiket. Sok elmélet feltételezi, hogy az embercsoport kihalását katasztrófák: betegségek vagy a szélsőséges időjárás okozta.

Az Aix-Marseille Egyetemen kutató Anna Degioanni és kollégái populációs modellt állítottak fel, hogy tanulmányozni tudják azokat a demográfiai tényezőket, amelyek végül 4000-10 000 év alatt a neandervölgyiek számának csökkenéséhez, végül kihalásához vezettek – derül ki a PLOS One tudományos lapban publikált dolgozatból.

A kutatók alapvető demográfiai paramétereket határoztak meg modelljük kidolgozásához. Ezek a paraméterek – termékenységi mutató, életben maradás, migráció – a modern vadászó-halászó csoportok és a ma élő nagytestű majmok megfigyeléséből származó adatokon, továbbá korábbi, Neander-völgyiekről szóló tanulmányokból nyert adatokon alapultak. A modell szerint a Neander-völgyi populáció akkor érte el a kihalás szintjét, amikor a lélekszáma 5000 fő alá csökkent.

A modellből az derült ki, hogy a Neander-völgyiek 10 ezer éven belüli kihalását okozhatta, ha a húszévesnél fiatalabb nők termékenységi mutatója 2,7 százalékkal csökkent. A 4000 éven belüli kihalás akkor következhetett be, ha a termékenységi ráta 8 százalékkal csökkent. Amennyiben a termékenység visszaesését a megnövekedett gyermekhalandóság, vagyis az egyéves korukat megérő gyermekek számának 0,4 százalékos csökkenése is kísérte, az is indokolhatta a tízezer éven belüli kihalást.

A szerzők a lehetséges Neander-völgyi kihalási forgatókönyvek modellezésére törekedtek, nem az volt a szándékuk, hogy végleges magyarázatot adjanak a faj eltűnésére. A kutatók ugyanakkor kiemelték, hogy tanulmányuk az első, amely empirikus adatokkal jutott arra következtetésre, hogy a viszonylag kisebb demográfiai változások, vagyis a termékenység csökkenése vagy a csecsemőhalandóság növekedése is vezethetett a Neander-völgyiek kihalásához.

A korai emberfélék témájában az elmúlt egy évben több fontos kutatási eredmény is született. Kiderült például, hogy 50 000 évvel ezelőtt már okosabbak voltak az emberek, mint eddig gondoltuk. Illetve az is, hogy a Homo erectus vesztét a lustaság okozhatta.

Ha máskor is tudni szeretne az őseinkkel kapcsolatos kutatásokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.