A Kölni Egyetem Geológiai és Ásványtani Intézetének munkatársa, Michael Staubwasser vezette kutatócsoport szerint ezek a hideg intervallumok egybeesnek azokkal a korszakokkal, amelyekből nem maradtak fenn Neander-völgyiekre utaló nyomok. Azt, hogy a Neander-völgyi emberek kihalása éghajlati változásokkal állhat összefüggésben, korábbi tanulmányok is sugallták. Az új felfedezés arra utal, hogy a hideg periódusok által kiváltott ökológiai stressz mérvadó volt a Neander-völgyiek ciklikus visszatérése és a modern emberek elterjedése szempontjából – írják a kutatók a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban című szaklapban bemutatott tanulmányukban.

A Neander-völgyitől a modern ember dominálásáig vezető átmenet Európában 45 ezer éve kezdődött. A Neander-völgyiek alig néhány ezer évvel az után, hogy a Homo sapiens megjelent Európában, kihaltak. A kutatók sokáig vitáztak azon, mi történhetett, sokan a klímaváltozást okolták, más magyarázatok szerint járványok törhettek ki, vagy az újonnan érkezettek miatt elfogyott a Neander-völgyiek tápláléka.

Staubwasser és kollégái két romániai barlang cseppköveit vizsgálták meg, és az adatokból arra következtettek, hogy a 44 és 40 ezer évvel ezelőtti időszakban két szélsőségesen hideg időszak zajlott le. Az első, mely 44 ezer éve kezdődött és egy évezreden át tartott, egybeesik azzal az időszakkal, amelyből a Duna térségében hiányoznak mind a Neander-völgyiektől, mind a modern embertől származó tárgyak. A második ilyen időszak mintegy 40 800 éve kezdődött és 600 éven át tartott, ebből az időszakból a mai Franciaország területéről hiányoznak ezek az emlékek. "Ez arra utal, hogy a mindig szárazsággal együtt járó hideg időszakok alatt a Neander-völgyi populáció jelentősen visszaesett" – mondta Staubwasser.

A Neander-völgyi ember sok vidéken túlnyomórészt hússal, főként nagyvadakkal táplálkozott, amit jelentősen befolyásoltak a hidegbetörések. Az erdőket ekkor bokros legelők váltották fel. Az emiatt elnéptelenedett területeket a modem ember vette át, amely valószínűleg jobban alkalmazkodott a körülményekhez, vélik a kutatók.

A periodikusan jelentkező ökológiai stressz és a megváltozott környezeti feltételek több elnéptelenedési és újra benépesülési ciklust indítottak el Európában.

A korai emberfélék témájában idén nyáron több fontos kutatási eredmény is született. Kiderült például, hogy 50 000 évvel ezelőtt már okosabbak voltak az emberek, mint eddig gondoltuk. Illetve az is, hogy a Homo erectus vesztét a lustaság okozhatta.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.