szerző:
MTI

Egy nemzetközi kutatócsoport megtalálhatta a harminc éve vizsgált, 1987A jelű szupernóva, egy felrobbant csillag maradványait.

A csillagászok tudták, hogy az objektum létezik, de helye meghatározásában egy homályos porlepel akadályába ütköztek. Most egy nemzetközi kutatócsoport úgy véli, a maradványok helye megállapítható a porlepel felhevülésének módja alapján.

A tudósok a területre "a foltként" hivatkoznak. "Annyival forróbb, mint a környezete, hogy a folt magyarázatra szorul. Tényleg kitűnik a környező porhalomból. Úgy gondoljuk, a szupernóvában keletkezett forró neutroncsillag hevíti" – idézi Haley Gomezt, a Cardiffi Egyetem professzorát a BBC News.

©

A teleszkópok 1987-ben észlelték a csillagrobbanást. A szupernóva, amelyet hatalmas, ragyogó gázburok vesz körül, a Földtől 168 ezer fényévnyire, a Tarantula-köd peremén, a Nagy Magellán-felhőben, a Tejútrendszert kísérő törpegalaxisban található. A felrobbant csillag pontos kora ismeretlen, a szakértők becslése szerint valamikor az 5 millió és 10 millió év közötti periódusban születhetett. A robbanás óriási mennyiségű port és gázt lövellt ki.

Ez az elmúlt 400 évben az éjszakai égbolton látott legközelebbi és legfényesebb szupernóva. A csillagászok már három évtizede folyamatosan figyelik az 1987A szupernóvát és állandóan változó alakját.

[Valami érthetetlen történik: magasabb fokozatba kapcsolt a Tejútrendszer közepén lévő fekete lyuk]

A robbanáskor keletkezett törmelék és a csillagot körülvevő anyag között kölcsönhatás van: ütköznek, ennek a következtében a csillagközi anyag felizzik, kifényesedik. E kölcsönhatás egy "gyöngyfüzért" eredményezett – a "lánc" anyagát a számítások szerint a végső robbanás előtt mintegy húszezer évvel "köpte ki" a haldokló csillag. A szupernóva által kibocsátott lökéshullámok folyamatosan fényesítik a láncot, s a továbbiakban, ahogy a gyöngyszemek növekednek, egybefüggő ragyogó kört vonnak a maradványok köré, ez segítheti a kutatókat a maradványok helyzetének megállapításában.

A kutatókat nagyban segítő ALMA teleszkóp
©

Elképzelhető, hogy egy sűrű, teljes mértékben neutronrészecskékből álló objektumról van szó, mely alig néhány kilométeres. A vastag porfelhő azonban, melyben elhelyezkedik, nagyjából 30-szor nagyobb mint a Naprendszer és lehetetlenné teszi, hogy közvetlenül láthatóvá váljon a neutroncsillag. "Látjuk azonban a fényét. A forró neutroncsillag hevíti a porszemcséket és ahogyan elnyelik az energiát, szubmilliméteres hullámhossz-tartományban fénylenek. Ezt figyeltük meg" – mondta Gomez.

A kutatók az egykori európai Herschel űrteleszkóp és a Chilében lévő nemzetközi Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózat (ALMA) adatait használták munkálataik során, melyekről a The Astrophysical Journal című szaklap aktuális számában számoltak be. Tanulmányukban arra a következtetésre jutottak, hogy 50-100 éven belül a porfelhő letisztulhat annyira, hogy láthatóvá válik az objektum alakja.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ferenc pápa: Ostobaság, hogy Mária "társmegváltó" lenne

Ferenc pápa: Ostobaság, hogy Mária "társmegváltó" lenne

Colin Firth válik

Colin Firth válik

Kálomista Gábor megvédi a „zaklatószínház” elnevezést

Kálomista Gábor megvédi a „zaklatószínház” elnevezést

Szombattól egy kiló almát sem lehet behozni az EU-ba engedély nélkül

Szombattól egy kiló almát sem lehet behozni az EU-ba engedély nélkül

5 fejlesztés, ami megdobogtatja a geekek szívét 2020-ban

5 fejlesztés, ami megdobogtatja a geekek szívét 2020-ban

Ezekben a városokban érdemes most lakást venni

Ezekben a városokban érdemes most lakást venni