szerző:
MTI / hvg.hu

A Ryugu változatos geológiai történetére világítanak rá a kisbolygó becsapódási kráterei, melyekről a Hajabusza-2 japán űrszonda gyűjtött adatokat.

A japán Kobei Egyetemen dolgozó Hirata Naojuki által vezetett kutatócsoport 77 krátert fedezett fel a Ryugun a Hajabusza-2 űrszonda által begyűjtött adatok elmezése során. A kráterek elhelyezkedési mintázatának és jellemzőinek elemzése révén arra jutottak, hogy az aszteroida keleti és nyugati féltekéje különböző időszakokban alakult ki. A tudósok remélik, hogy az összegyűjtött adatok alapot jelenthetnek az aszteroidák jövőbeli kutatásához és elemzéséhez.

A Japán Űrügynökség (JAXA) űrszondája különböző missziókat teljesített, hogy minél több információt szolgáltasson a földközeli Ryuguról. Mióta megérkezett a kisbolygó felszínére 2018 júniusában, a legénység nélküli szonda mintákat vett és nagyszámú felvételt készített az aszteroidáról. A kutatók remélik, hogy ezek segítenek megérteni a Ryugu kialakulását és történetét.

©

A kutatók a képadatok segítségével határozták meg a becsapódási kráterek számát és elhelyezkedését. Ilyen kráterek akkor keletkeznek, amikor egy kisebb aszteroida vagy üstökös a kisbolygó felszínének csapódik. A becsapódási kráterek térbeli eloszlása és száma utal az ütközések gyakoriságára és segít meghatározni a különböző területek korát.

A Hajabusza-2 űrszonda különböző típusú kamerákkal rendelkezik, köztük az Optikai Navigációs Kamerával (ONC). Az ONC mintegy 5000 felvételt készített a Ryuguról. A kutatók 77 darab, legalább 10-20 méter átmérőjű krátert azonosítottak és feltárták az elhelyezkedésük alkotta mintázatot – olvasható az Icarus című szakfolyóiratban.

©

A legtöbb kráter az északi félgömbön, a délkör közelében helyezkedik el. Ez a terület a Ryugu legnagyobb, Cendrillon nevű krátere közelében van. Ehhez képest alig néhány kráter alakult ki a nyugati félgömbön. Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy az aszteroidának ezen része később alakult ki. Az elemzés szerint több kráter van a hosszabb szélességi köröknél, mint a rövidebb szélességi köröknél, tehát a Ryugu pólusainál kevesebb a kráter. A keleti félgömbön lévő egyenlítői gerincet fosszilis szerkezetűnek találták a tudósok. Amikor a Ryuguhoz hasonló aszteroidák nagy sebességgel forognak, megváltozhat az alakjuk. A kutatók úgy vélik, a gerinc a távoli múltban formálódhatott, amikor a Ryugunak csupán 3 órára volt szüksége ahhoz, hogy körbeforduljon.

©

A keleti és a nyugati félteke a kisbolygó történelmének különböző időszakaiban alakult ki. Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy legalább két olyan alkalom volt, amikor a Ryugu rotációs sebessége megnőtt.

A Hajabusza-2 az összegyűjtött mintákat tartalmazó kapszulát várhatóan 2020 végén szállítja a Föld légkörébe. Ezeknek a mintáknak az elemzése további betekintést enged majd a Ryugu történetébe.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ködös, felhős idő lesz a hétvégén, de legalább nem lesz annyira a hideg

Ködös, felhős idő lesz a hétvégén, de legalább nem lesz annyira a hideg

Csak nem lehet kihagyni a T-Systemst a BKK új mobiljegyéből

Csak nem lehet kihagyni a T-Systemst a BKK új mobiljegyéből

10 tuti tipp – Így veheti fel a harcot az év végi stressz ellen

10 tuti tipp – Így veheti fel a harcot az év végi stressz ellen

Lehet zero waste a karácsony

Lehet zero waste a karácsony

Drámai módon változtatja meg az agy szerkezetét a fogamzásgátló tabletta

Drámai módon változtatja meg az agy szerkezetét a fogamzásgátló tabletta

Furcsán kapta meg a közpénzes megbízást Lázár „független médiája”

Furcsán kapta meg a közpénzes megbízást Lázár „független médiája”