szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Ryugu változatos geológiai történetére világítanak rá a kisbolygó becsapódási kráterei, melyekről a Hajabusza-2 japán űrszonda gyűjtött adatokat.

A japán Kobei Egyetemen dolgozó Hirata Naojuki által vezetett kutatócsoport 77 krátert fedezett fel a Ryugun a Hajabusza-2 űrszonda által begyűjtött adatok elmezése során. A kráterek elhelyezkedési mintázatának és jellemzőinek elemzése révén arra jutottak, hogy az aszteroida keleti és nyugati féltekéje különböző időszakokban alakult ki. A tudósok remélik, hogy az összegyűjtött adatok alapot jelenthetnek az aszteroidák jövőbeli kutatásához és elemzéséhez.

A Japán Űrügynökség (JAXA) űrszondája különböző missziókat teljesített, hogy minél több információt szolgáltasson a földközeli Ryuguról. Mióta megérkezett a kisbolygó felszínére 2018 júniusában, a legénység nélküli szonda mintákat vett és nagyszámú felvételt készített az aszteroidáról. A kutatók remélik, hogy ezek segítenek megérteni a Ryugu kialakulását és történetét.

©

A kutatók a képadatok segítségével határozták meg a becsapódási kráterek számát és elhelyezkedését. Ilyen kráterek akkor keletkeznek, amikor egy kisebb aszteroida vagy üstökös a kisbolygó felszínének csapódik. A becsapódási kráterek térbeli eloszlása és száma utal az ütközések gyakoriságára és segít meghatározni a különböző területek korát.

A Hajabusza-2 űrszonda különböző típusú kamerákkal rendelkezik, köztük az Optikai Navigációs Kamerával (ONC). Az ONC mintegy 5000 felvételt készített a Ryuguról. A kutatók 77 darab, legalább 10-20 méter átmérőjű krátert azonosítottak és feltárták az elhelyezkedésük alkotta mintázatot – olvasható az Icarus című szakfolyóiratban.

©

A legtöbb kráter az északi félgömbön, a délkör közelében helyezkedik el. Ez a terület a Ryugu legnagyobb, Cendrillon nevű krátere közelében van. Ehhez képest alig néhány kráter alakult ki a nyugati félgömbön. Ebből arra következtetnek a kutatók, hogy az aszteroidának ezen része később alakult ki. Az elemzés szerint több kráter van a hosszabb szélességi köröknél, mint a rövidebb szélességi köröknél, tehát a Ryugu pólusainál kevesebb a kráter. A keleti félgömbön lévő egyenlítői gerincet fosszilis szerkezetűnek találták a tudósok. Amikor a Ryuguhoz hasonló aszteroidák nagy sebességgel forognak, megváltozhat az alakjuk. A kutatók úgy vélik, a gerinc a távoli múltban formálódhatott, amikor a Ryugunak csupán 3 órára volt szüksége ahhoz, hogy körbeforduljon.

©

A keleti és a nyugati félteke a kisbolygó történelmének különböző időszakaiban alakult ki. Ennek alapján arra lehet következtetni, hogy legalább két olyan alkalom volt, amikor a Ryugu rotációs sebessége megnőtt.

A Hajabusza-2 az összegyűjtött mintákat tartalmazó kapszulát várhatóan 2020 végén szállítja a Föld légkörébe. Ezeknek a mintáknak az elemzése további betekintést enged majd a Ryugu történetébe.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Holnaptól +100 GB ingyenes mobilnetet ad a Telenor az otthoni felhasználóknak

Holnaptól +100 GB ingyenes mobilnetet ad a Telenor az otthoni felhasználóknak

L.Stipkovits Erika: Így lehetünk boldogok a kamasszal

L.Stipkovits Erika: Így lehetünk boldogok a kamasszal

A Barátok közt színészei is hétfőn tudták meg, hogy véget ér a sorozatuk

A Barátok közt színészei is hétfőn tudták meg, hogy véget ér a sorozatuk