szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy Indonéziában csak most felfedezett barlangfestmény a kutatók szerint a legrégebbi bizonyíték arra, hogy képesek vagyunk elképzelni a természetfeletti lények létezését.

A világ egyik legősibb, 44 ezer éves, vadászjelenetet ábrázoló barlangfestményét fedezték fel Indonéziában. A kép egy csoport félig ember, félig állat figurát ábrázol, amely emlősökre vadászik lándzsákkal vagy kötelekkel. (A világ legrégebbi barlangrajza 73 ezer éves, azt Dél-Afrikában találták meg tavaly a BBC szerint.)

Az ausztráliai Griffith Egyetem régészcsoportja szerint, amely a prehisztorikus barlangfestményt felfedezte, a kép új fényben tünteti fel a modern emberi megismerés eredetét.

©

A felfedezést ismertető, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány a világ legősibb figuratív műalkotásaként számol be a Szulavézi-sziget Leang Bulu Sipong 4 mészkőbarlangjában talált festményről.

A félig ember, félig állat vadászok figuratív ábrázolása a kutatók szerint a legrégebbi bizonyíték arra, hogy képesek vagyunk elképzelni a természetfeletti lények létezését.

Az őskori barlangművészet nyújtja a legközvetlenebb betekintést az ősi történetmesélésbe. Európa felsőpaleolit barlangművészete, körülbelül 21-14 ezer évvel ezelőtt, felismerhető jelenetekben ábrázolja emberek és állatok kölcsönhatását.

©

Az ausztrál egyetem két professzora, Maxime Aubert és Adam Brumm, valamint a kollégáik urán-tórium kormeghatározással állapították meg, hogy a 4,5 méter széles barlangfestmény legkevesebb 43 900 éves. Az egyszínű festmény azt ábrázolja, hogy az emberszerű figurák hat állatra vadásznak: két disznóra és négy törpebivalyra. A képen legalább nyolc emberszerű lény jelenik meg lándzsákkal és kötelekkel.

A kutatók szerint az emberszerű figurákat és az állatokat egyszerre festették, azonos stílussal, technikával, sötétvörös festékkel. A régészek úgy gondolják, a félig ember, félig állat lények ábrázolása arra utal, hogy az indonéz barlangi művészetben szerepet kapott az ember és állat kapcsolatának vallási jellegű felfogása már jóval azelőtt, hogy az emberi művészet Európában megjelent volna.

A barlangrajz lelőhelye
©

Aubert szerint a most felfedezett barlangfestmény azt sugallja, hogy a paleolit művészet nem fokozatosan fejlődött az egyszerűtől a komplexig 35 ezer évvel ezelőtt, legalábbis Délkelet-Ázsiában nem így történt. A fejlett művészi kultúra minden főbb eleme megjelenik Szulavézin 44 ezer évvel ezelőtt, beleértve a figuratív művészetet, jelenetet és a félig ember, félig állat ábrázolást – fűzte hozzá a professzor.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Alkatrészhiány sújtja az autóipart, rövidített munkaidőt vezetnek be a legnagyobb német gyárakban

Alkatrészhiány sújtja az autóipart, rövidített munkaidőt vezetnek be a legnagyobb német gyárakban

Audival húzták a tartálykocsit a havas emelkedőn – videó

Audival húzták a tartálykocsit a havas emelkedőn – videó

A Samsung új fülhallgatója tudja, mikor akarunk beszélgetni, és akkor némítja a zenét

A Samsung új fülhallgatója tudja, mikor akarunk beszélgetni, és akkor némítja a zenét