szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Amerikai kutatók az ipari forradalom bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei kimutatták, hogy a szén európai égetéséből származó melléktermékek a 18. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől.

"Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. És a szén égetése emissziót idézett elő, amelyet a szelek egészen a Himalájáig repítettek" – idézte az egyetem közleménye Paolo Gabrielle-t, a tanulmány vezető szerzőjét.

A kutatócsoport része volt annak a nemzetközi tudóscsoportnak, amely 1997-ben utazott a Himalájába, hogy a gleccserből jégmintákat vegyen. A jégmagok "feljegyzik" a havazás nagyságát, a légköri áramlásokat és más környezeti változásokat az elmúlt időkben. Az Ohio Egyetem Byrd központjában őrzik a világ egyik legnagyobb jégmaggyűjteményét.

[Felfedeztek öt ismeretlen szigetet Oroszországban, és ez most elég rossz hír]

A himalájai Sisapangmán mintegy 7200 méter magasságban lévő Dasuopua a világ legmagasabb olyan pontja, ahol a kutatók jégmintákból a klíma változásara utaló adatokhoz jutottak. Tanulmányukhoz az 1979-ben vett jégminták egyikét elemezték. A jégmag, amely a régmúltban felgyűlt és idővel újrakristályosodott hó és jég tömegéből vett minta, minden egyes szelete a múltról szolgál bizonyítékokkal. A benne lévő levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában.

A kutatók megállapították, hogy az általuk vizsgált jégminta 1499 és 1992 között formálódott. Elemzésük megmutatta, hogy 1780-tól, az ipari forradalom kezdetétől megnőtt a mérgező anyagok, mint a kadmium, a króm, a nikkel és a cink szintje a mintában. Ezek a szennyező fémek mind a szénégetés melléktermékei, amelyeket a kutatók szerint a téli szelek vittek el nyugatról a Himalájába.

A kutatók szerint lehetséges, hogy bizonyos fémek, különösen a cink a nagyméretű erdőtüzekből származnak, amelyeket az 1800-1900-es években mezőgazdasági területek nyerése céljából gyújtottak. A jégminták szennyeződése az 1810 és 1880-as évek közötti időszakban volt a legerőteljesebb. Gabrielle elmondta, ennek az lehet az oka, hogy akkor a tél az átlagosnál csapadékosabb volt a gleccser térségében, és jóval több jég és hótakaró keletkezett.

A tudós megjegyezte, a szennyezés már jóval az előtt elérte a Dasuoput, hogy az ember feljutott volna a hegyre. A Mount Everestet 1953-ban, a Sisapangmát 1964-ben mászták meg először.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Családi dízel kombi a kis villanyautó ellen: Skoda Octavia vs. Opel Corsa-e

Családi dízel kombi a kis villanyautó ellen: Skoda Octavia vs. Opel Corsa-e

A Xiaomi megtrollkodta az Apple-t: ők semmit nem hagynak ki a dobozból

A Xiaomi megtrollkodta az Apple-t: ők semmit nem hagynak ki a dobozból

Újabb korlátozások jönnek Olaszországban, de a lezárásokat mindenképpen elkerülnék

Újabb korlátozások jönnek Olaszországban, de a lezárásokat mindenképpen elkerülnék