A forró gázból álló struktúra létére valószínűleg a Tejútrendszer belsejében lezajlott korábbi, energikus kitörésekből származó sokkhullámok adhatnak magyarázatot.

Régóta ismert egy hasonló szerkezetű jelenség az északi égbolton, az úgynevezett Északi Poláris Hurok. Erről eddig azt feltételezték, hogy egy közeli szupernóva-robbanásból származik. Az északi és déli szerkezet azonban együttesen arra utal, hogy az ok a galaxis középpontjában keresendő. Alakjuk a galaktikus korong alsó és felső részén homokórára emlékeztet. Ennek oka egy fekete lyuk lehet – olvasható a Nature tudományos lapban.

"Érzékenységének, valamint energia- és szögfelbontásának köszönhetően az eRosita a teljes égboltot eddig példátlan mélységben képes feltérképezni, így tudta egyértelműen kimutatni a déli gázgömböt is" – mondta Michael Freyberg, az MPE kutatója. A röntgenteleszkóp félévente vizsgálja át a teljes égboltot. Az adatok segítségével a tudósok kiterjedt szerkezetek után kutatnak.

Az eRositát egy orosz hordozórakéta fedélzetén indították útnak a világűrbe a kazahsztáni Bajkonurból 2019 júliusában. A küldetés egyik legfontosabb tudományos célja, hogy eddig ismeretlen, az eddigieknél távolabbi galaxishalmazokat találjanak, amelyek segítségével hosszabb időskálán válna követhetővé a nagyléptékű kozmikus struktúrák fejlődése. Emellett az egymás után többször elvégzendő térképezés lehetővé teszi az időbeli változások követését.

[1,5 millió kilométerre van a Földtől a műhold, gyönyörű képet készített a világegyetemről]

A csillagászok arra számítanak, hogy a röntgenteleszkóppal 100 ezer galaxishalmazt és a galaxisok középpontjában több millió aktív fekete lyukat fedezhetnek fel. Mivel a távoli galaxisok fénye hosszú ideig van úton, a teleszkóp akár hatmilliárd évre is visszatekinthet.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.