szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Spektr-RG nevű, német–orosz fejlesztésű műhold hat hónapon át pásztázta a világegyetemet, az összegyűjtött adatokat pedig most gyúrták egybe a tudósok.

Az elmúlt évtizedekben rengeteg olyan fénykép készült már a világegyetem egyes részeiről, ami ámulatba ejti az embert. Jó példa erre a NASA Hubble űrteleszkópja, ami még 30 évnyi működés után is képes ilyen lélegzetelálló felvételeket készíteni. Most egy másik eszköz, a német–orosz fejlesztésű és üzemeltetésű Spektr-RG műhold készített egy egészen impresszív fotót – az egész világegyetemről.

A műholdat még 2019 júliusában lőtték fel a világűrbe, hogy aztán elinduljon a megfigyelésre szánt, a Földtől nagyjából 1,5 millió kilométerre lévő helyére. Miután ellenőrizték, hogy minden rendszer működik-e az egységen, decemberben megindulhatott a megfigyelés. Ennek köszönhetően az eszköz minden irányba "elnézett", hogy az eRosita nevű műszerével rögzítse a röntgensugárzást. Ezen adatok konvertálása alapján tudták a tudósok elkészíteni ezt a képet.

©

A BBC beszámolója szerint a múlt hét folyamán összerakott képet mintegy egymillió röntgensugárzást kibocsátó forrásból tudták összerakni. Ez azért is óriási eredmény, mert ennyi forrást a csillagászat elmúlt 60 évében rögzítettek, vagyis lényegében

hat hónap alatt megduplázták az eddig ismert források számát.

A kékes foltok az erős, míg a vöröses foltok a gyengébb sugárzás színkódjának felelnek meg. A kép közepén a mi Tejútrendszerünk látható, amelynek nagy részén jól láthatóan magas energiaforrású területek találhatók. Ezek erős mágneses mezővel és rendkívül forró légkörrel rendelkező csillagokat takarnak.

A zöldes-sárgás rész a galaxisunk belsejében és az azon kívül található forró gázok helyét jelöli. Ezek igen sok információval bírnak arról, hogy miként keletkezett a Tejútrendszer.

©

Az ellipszis jobb szélén, a Tejútrendszer alatt az Orion-köd látható, míg a kép jobb szélén a Rák-ködöt is felfedezhetjük. A fehér foltok a szupermasszív feketelyukak helyét jelölik. Néhány ezek közül akkor keletkezett, amikor a világegyetem még jóval fiatalabb, nagyjából 1 milliárd éves volt. Ez körülbelül a 10 százaléka a mostani életkorának.

A tudósok a következő 3,5 év során további hét felvételt készítenek még a világegyetemről, hogy finomítani tudják a "térképet". Ennek köszönhetően ahhoz is közelebb kerülhetünk, hogy megtudjuk, hogyan épül fel a világegyetem.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!