A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Aki házat épít, nem bánná, ha gyorsabban haladna a munka, de az sem, akinek utolsóként lehet bemennie a vizsgájára. Ha ezekre egyelőre nem is tud megoldást kínálni, egy másik területen mégis sikerül felpörgetnie a folyamatokat az amerikai Sandia Nemzeti Laboratórium kutatóinak.
Az Interesting Engineering beszámolója szerint a szakembereknek sikerült úgy felturbózniuk egy gépi tanuló algoritmust, hogy az a korábbinál 42 000-szer gyorsabban pörög. Az erről szóló publikációt a Computational Materials című tudományos szaklapban tették közzé.
Az új megoldást az új technológiák megvalósításához szükséges új anyagok tervezésénél kamatoztathatják majd. Ez olyan területek számára jelent óriási segítséget, mint az optika, az űrkutatás, az energiatárolás vagy az orvostudomány. Nem mellesleg: azok a műhelyek, amelyek ezeket kutatják, jelentős mennyiségű pénzt spórolhatnak meg azzal, hogy kevesebb ideig kell lekötniük az algoritmust.
A Sandia szakemberei szerint az általuk megalkotott algoritmus olyan jól teljesít, hogy azt a feladatot, amit korábban 128 processzormaggal 12 percig tartott megoldani, azzal az új szimuláció alig 60 milliszekundum alatt végez. Ehhez ráadásul csak 36 magra van szüksége. Mindez 42 000-szeres sebességnövekedést jelent.
A kutatók a jövőben a monitorok és más képernyők számára kutat majd ultravékony technológiák után.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
