A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Mivel az eddigi méréseket nappal végezték, azok fals becslésekhez vezettek azzal kapcsolatban, hogy a globális szénkörforgáshoz milyen mértékben járulnak hozzá a folyóvizek – figyelmeztet a lausanne-i műszaki egyetem (ETH Lausanne) folyami ökoszisztémákat kutató laborjának (SBER) szakértői csapata.
A tudósok sokáig úgy vélték, hogy a folyóvizek kevésbé fontosak a szén-dioxid globális áramlási mennyiségét tekintve, mint például az óceánok. A patakok és folyók hatalmas mennyiségben veszik fel a szárazföldi szerves szenet, amelyet lebontanak, szén-dioxidot is termelve. A kontinenseket átszövő hálózatok komplexitása miatt azonban nagyon nehéz kiszámítani, mennyi kerül ebből a szén-dioxidból a légkörbe.
Eddig a kutatók a nappal – az esetek 90 százalékában reggel 8 és délután 4 óra között – végzett kézi mérésekre hagyatkoztak. A folyamatos merésekből ugyanakkor kiderült, hogy a folyóvizek szén-dioxid-kibocsátása csak az esetek 10 százalékában éri el ebben a "munkaidőben" a csúcspontot. Az éjszakai órákban négyszer nagyobb volt a kibocsátás mértéke.
A kutatók szerint ennek több oka lehet. "A legfontosabb a fotoszintézissel van összefüggésben. A folyókban és patakokban termelődő szén-dioxid nagy részét napközben elnyeli a fotoszintézis, ezáltal csökken a légkörbe kerülő rész" – idézi Lluis Gomez-Genert, a SBER kutatóját az egyetem közleménye.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
