Mintegy 3760 tonna műanyaghulladék – bevásárlózacskó, vizespalack, polisztirol, mikroműanyag – lebeg a Földközi-tenger felszínén a Görög Tengerkutató Központ (HCMR) tanulmánya szerint.
„Ez sokkoló mennyiség. Sokkoló mindenekelőtt azért, mert az úszó műanyagon kívül az anyag nagy része a tengerfenékre süllyed” – írják szakértők a Frontiers in Marine Science című tudományos lapban megjelent jelentésükben.
A Földközi-tenger a műanyagszennyezettség gócpontjának számít a Kosztasz Ciarasz vezette kutatócsoport szerint, mivel sok partszakasz sűrűn lakott. Ehhez járulnak még hozzá olyan tényezők, mint a turizmus, a halászat, a hajózás és nem utolsósorban a beltenger geográfiája is, hiszen viszonylag kis mértékű a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közötti vízcsere.
Egy új számítási modell szerint a tudósok arra jutottak, hogy évente mintegy 17 600 tonna műanyag landol a Földközi-tengerben, ebből 3760 tonnányi lebeg a felszínen, 2800 tonnányi lesüllyed, a többi része pedig a partra mosódik.
Világszerte több mint 250 ezer tonnányi műanyag szemét lebeg az óceánok felszínén. „A műanyag tengeri eloszlását vizsgáló szimulációkat jelenleg nagymértékű bizonytalanság jellemzi” – mondta el Ciarasz. Ennek hátterében elsősorban a folyamatok komplexitása áll. Míg például a műanyag zacskók hosszú időn át a felszínen lebegnek, más műanyagok gyorsan lesüllyednek. Egyeseket elnyelnek a tengeri állatok, organizmusok, mások apró részekre esnek szét. Ehhez jön még a szél, a hullámok, az áramlatok ereje, amely a műanyagot messzire hajtja.
A tudósok ezeket a tényezőket mind figyelembe vették. Ez alapján többek között meghatározták azokat a régiókat, ahol különösen sok műanyag kerül a tengerbe. Új számítási modelljük segíthet a környezetszennyezés korlátozására hozott intézkedések hasznosságának ellenőrzésében, az intézkedések célzottabb kidolgozásában és alkalmazásában.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
