A rendező azon háborodott fel, hogy a fideszes politikus Kátai-Németh Vilmos miniszter vakságával kapcsolatban élcelődött.
Ismét tudnak olvasni azok, akik az időskori látásromlás egy súlyos formájától szenvednek. Egy új implantátummal gyakorlatilag kezelhető a vakság – az eszköz része egy kamerás szemüveg is.
A vakság legtöbb formája kezelhető lehet a belga ReVision Implant agyi protézisével. A látásprotézis vizsgálatában magyar kutatók is részt vesznek.
A szaruhártya a szemgolyó külső védőburkolatának elülső, áttetsző része, amelyen keresztül a fény a szem belsejébe jut. Alapvető szerepet játszik a látásban, és súlyos sérülései akár vaksághoz is vezethetnek. Amerikai kutatók ígéretes őssejtterápiás kísérlete viszont visszafordíthatja a szaruhártya eddig véglegesnek tartott károsodását.
Nem is egy sci-fi, és nem is egy horrorfilm egyik jelenete, hogy fogat tesznek a páciens szemébe, hanem egy különleges szemsebészeti eljárás, amelyről még az orvosok sem tudnak mindig. Ausztráliában már több ilyen sikeres műtétet is elvégeztek, Kanadában pedig most kerül sor rá először.
Koreai kutatók áttörő felfedezést jelentettek be: egy olyan gyógyszert fejlesztettek, amelynek köszönhetően a retina idegek regenerációjával visszaadható az elveszett látás.
Brit kutatók egy vírus segítségével egy speciális gént fecskendeztek a születésük óta vak gyerekek retinájába, és úgy tűnik, a módszer tökéletesen működik.
Az amerikai gyógyszerészeti hatóság szerint a Neuralink új chipje, a Blindsight egy „áttörést jelentő eszköz”, ám Elon Musk állításait a vakság gyógyításáról egyelőre nem szabad készpénznek venni.
A Harvard Egyetem kutatói szerint a szemaglutid hatóanyagot tartalmazó készítmények egyik mellékhatása lehet egy olyan rendellenesség kialakulása a szemben, ami vaksághoz vezethet.
Nem szokványos, hogy valakinél a látásromlás a tüdőrák fő tünete. Most mégis ez történt. Az eset az orvosok és a betegek számára is fontos tanulságokkal szolgál.
Amerikai kutatók olyan vírusszerű részecskéket terveztek, amelyekkel hatékonyan sikerült felvenni a küzdelmet a szem genetikai betegségei ellen az egerekben.
Sikerrel állították helyre vak egerek látását a Vuhani Tudományos és Technológiai Egyetem kutatói egy különleges génszerkesztési technikával.
Új eljáráson dolgozik munkatársaival Roska Botond.
Egy kanadai házaspár gyerekei egy ritka genetikai betegségben szenvednek, ami a látás romlásával, majd elvesztésével jár. A négygyerekes család úgy döntött: beutazza a világot, mielőtt ez bekövetkezik.
A most 60 éves Berna Gomez 42 éves korában veszítette el látását, miután a látóidegei egy betegség következtében károsodtak. Aztán jött a tudomány és egy parányi „protézis.”
Fél szemmel, monokrómban, csőlátással, számítástechnikai segédeszközökkel, de képes lett újra vizuális ingereket érzékelni a külvilágból egy vak férfi, a magyar születésű Roska Botond és a francia José-Alain Sahel által kidolgozott génterápiás módszerrel. A mindössze egy injekcióból, de hosszú rehabilitációból, a látás újratanulásából álló terápia mögött 20 évnyi kutatás áll. Az eredmény Roska Botond szerint úgy is mérföldkő, hogy csak részlegesen tudták visszaadni egy vak ember látását, és egy új tudományág létrejöttének is megágyaz.
Az amerikai orvosok eddig négy önkéntesen hajtottak végre génszerkesztést a beteg szervezetén belül. Ha a módszerük sikeres, azzal más, súlyos genetikai betegségeket is kezelni lehetne.
Az izraeli CorNeat nevű cég szakemberei olyan mesterséges szaruhártyát fejlesztettek ki, amit a korábbiakhoz képest jóval egyszerűbb beültetni a betegek szemébe, ráadásul a gyógyulási idő is sokkal rövidebb.
Az Amerikai Egyesült Államokban arra figyelmeztetnek a hatóságok, hogy ne igyanak az emberek kézfertőtlenítőt, mert vakságot okoz, de bele is lehet halni a mérgezésbe. Egyre több a halálos áldozat.
Huszonöt éve kutatja a retinát, 15 éve dolgozik azon, hogy visszaadja a látást a vakoknak Roska Botond. Társaival 2018-ban kezdett kezelni néhány vak embert, ez év végén, jövő év elején derülhet ki, milyen eredményt sikerült elérniük. Interjú.
