Van egy elmélet, amely szerint az omikron patkányokban fejlődhetett ki

Az omikron, vagyis a koronavírus Dél-Afrikából származó újabb változata patkányokban fejlődhetett ki – legalábbis így vélekednek egyes tudósok, akik a variánst tanulmányozzák. A Live Science hangsúlyozza, hogy a teória nem vehető biztosnak, ugyanis az újabb vírusváltozat eredetéről számos másik elmélet kering.

A szakértők azzal magyarázzák a rágcsálókban való fejlődés lehetőségét, hogy az omikron hét olyan mutációt is hordoz, amelyek lehetővé teszik, hogy a változat rágcsálókat, például egereket és patkányokat fertőzzön meg. Ilyen mutációk más variánsokban is megtalálhatók – ilyen többek közt az alfa is –, ám esetükben jóval kevesebbet azonosítottak.

A tudósok úgy vélik, hogy a vírusváltozat kialakulása 2020 közepére vezethető vissza, amikor valamilyen állatfaj, esetleg rágcsálók megfertőződtek a koronavírussal. Ebben az új fajban a kórokozó aztán továbbfejlődött, és mutációkat halmozott fel a tüskefehérjén, mielőtt újra átterjedt volna az emberekre.

Kristian Andersen, a Scripps Kutatóintézet immunológusa is azok közé tartozik, akik felvetették azt az elképzelést. A szakértő úgy véli, hogy az omikron egy fordított zoonózisos eseményből alakulhatott ki. A zoonózis az, amikor egy kórokozó állatról terjed át az emberre. A fordított zoonózis így az, amikor a vírus visszakerül egy állatfajra.

Az állatokra vonatkozó elméletet mások szerint a mutációk különlegessége is magyarázhatja. Az omikron ugyanis egy sor olyan mutációt is hordoz, amelyek a SARS-CoV-2 más változataiban egyáltalán nincsenek jelen.

Robert Garry, a Tulane Medical School mikrobiológiai professzora mindenesetre úgy nyilatkozott a STAT című magazinnak, hogy a kutatók számára továbbra sem világos, hogy az omikron állati vagy emberi gazdaszervezetben alakult-e ki.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.