A három meghirdetett kategória közül a fenntarthatóság foglalkoztatja leginkább a magyar fiatalokat, hiszen a legjobb 50-ből 27 csapat jelentkezett erre a témára, míg a digitális oktatásra 5, a közösségre pedig 18. Az első körön túljutott 50 csapat 180 diákjával és tanáraikkal március 19-én el is kezdődött a közös munka, az első jövőtervezői órával, ahol a csapatok megismerkedhettek a képzési programmal, amely rájuk vár, és már bepillantást nyerhettek a jövőtervezés és a dizájngondolkodás alapjaiba.

A program fejleményeiről beszámoló közleményben a szervezők hangsúlyozzák, a tudatosság és a folyamatos tanulás, önfejlesztés minden korábbinál fontosabbá vált.

Az Edisonplatform kutatása alapján jelenleg úgy tűnik, háromból két iskolásnak később olyan munkája lesz, amely ma még nem is létezik, minden negyedik felnőtt pedig már most is úgy gondolja, hogy a képességei, készségei nem illeszkednek a jelenlegi munkájához.

Éppen ezért a program célja a versenyzésen túl a diákok készségfejlesztése. A csapatok a folyamat során három, majd, ha továbbjutnak, még két jövőtervező órán vesznek részt, ahol a szakemberek végigvezetik őket azon a folyamaton, amikor egy felismert problémából valós, alkalmazható megoldás lesz.

Az egyes alkalmakon a zsűri szakértői, többek között Meskó Bertalan jövőkutató, Greskovits György, a digitális oktatás szakértője és Forgács-Fábián Sára, az Amigos a gyerekekért alapítvány megálmodója, mesélnek olyan, már létező technológiákról, megoldásokról, amelyek inspirálhatják a csapatokat és akár kiegészíthetik a gyerekek ötleteit. A képzések vezetője, Frankó-Csuba Dea szerint ezután a fiatalokkal együtt tíz évet előre tekintve, a jövőbe helyezkedve megpróbálnak egy időtálló megoldást találni és azt „visszahozni a jelenbe”. Ez az elképzelés inspirálja a későbbi közös munkát.

A második jövőtervezői óra az ötletelésé. A szakértők a design thinking módszertan eszközeivel segítik a résztvevőket és időt adnak nekik, hogy valóban megérthessék a problémát és megismerhessék minden érintett álláspontját. Ahogy ezt Frankó-Csuba Dea elmondta:

„próbáljuk megtanítani a fiataloknak, hogy minden csak feltételezés, amíg nem igazolta valaki”.

A szakértő szerint hiába nagyon jó egy elképzelés, amennyiben nem egyezik a lehetséges fogyasztók vagy érintettek igényeivel, könnyen megragadhat az ötlet szintjén. Az ötletek továbbgondolását és -fejlesztését egy videóban mutatják be a csapatok, ez alapján választja ki a zsűri a továbbjutókat, akik a következő fordulóban kidolgozhatják a megoldásukat.

Az ötletek kidolgozása során fontos, hogy az összes résztvevő megértse, hogy egy befektető milyen elvek mentén mérlegel, ebben is segítséget nyújtanak a csapatoknak a szervezők, ahogy a prezentációs technikák elsajátításában is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.