Népszavazást tartanak a kérdésről az országban.
A szervadományozást a Franciaországban alkalmazott, feltételezett beleegyezésen alapuló modellre alakítanák Svájcban. Ha a népszavazáson is elfogadják a transzplantációs törvény módosítását, akkor a svájci állampolgárok agyhalál esetén donornak minősülnek, kivéve, ha életük során kifejezetten ellenezték ezt.
Az adományozás orvosi feltételei ugyanazok lesznek, mint jelenleg: csakis azok adományozhatják szerveiket, akik a kórház intenzív osztályán halnak meg, és a halált „két orvosnak egyértelműen meg kell erősítenie”. A hozzátartozókkal továbbra is konzultálnak, és elutasíthatják az adományozást, ha tudják vagy gyanítják, hogy az érintett személy ellenezte volna.
Az elmúlt öt évben a több, mint 8,6 millió lakosú Svájcban évente átlagosan 450 ember kapott egy, vagy több szervet elhunyt személytől. De 2021 végére több mint 1400-an voltak várólistán.
A Swisstransplant nemzeti alapítvány adatai szerint tavaly 72 ember halt meg, miközben donorra várt.
Jelenleg gyakran előfordul, hogy az érintett személy kívánsága nem ismert, így a rokonok döntenek, akik a hatóságok szerint az esetek többségében ellenzik a szervadományozást.
A szövetségi kormány és a parlament a törvénymódosítástól a szervadományozások számának növekedését várja. A svájci hatóságok szerint a legtöbb európai ország, köztük Franciaország, Olaszország, Ausztria és Spanyolország a feltételezett beleegyezés modelljét alkalmazza, és átlagosan magasabb a szervadományok aránya, mint Svájcban.
Néhányan ellenzik a reformot, és elegendő aláírást gyűjtöttek össze a népszavazás kiírásához. A népszavazási bizottság, amelynek társelnöke egy ápoló és egy orvos, úgy véli, hogy a reform sérti az egyének önrendelkezési jogát és testi épségét.
A jobboldali politikusok által támogatott bizottság szerint a szervadományozás „etikailag csakis akkor igazolható, ha az érintett személy még életében egyértelmű beleegyezését adta”.
A népszavazáson döntenek arról is, hogy támogatják-e a svájci parlament döntését, miszerint az alpesi ország növelné az anyagi támogatást az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökségnek, azaz a Frontexnek, és hogy támogatják-e a szintén parlamenti döntést arról, hogy minden külföldi szórakoztatóipari online szolgáltatónak, köztük a Netflixnek is, kötelezően beruházást kell eszközölnie a svájci filmiparban.
Hasonló hírekért kövesse a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
