A legtöbben valószínűleg még nem hallottak a Zeigarnik-hatásról, pedig biztosan tapasztalták már. Ezzel van dolgunk, amikor este az ágyban fekve azon gondolkodunk, hogy mennyi dologgal nem végeztünk aznap, vagy amikor azon jár az agyunk, hogy milyen feladatról beszélgettünk néhány órával korábban. A szakemberek úgy vélik, ha tudatosan kezeljük a Zeigarnik-hatást, akkor annak igen jó hatása lehet a produktivitásra.

A jelenség egy litván pszichológusról, Bluma Zeigarnikról kapta a nevét, aki elsőként írta le azt. A szakember az 1920-as években egy bécsi kávézóban arra lett figyelmes, hogy a pincérek tökéletes részletességgel képesek visszaemlékezni arra, hogy ki mit rendelt, de csak addig, amíg ki nem fizették a vendégek a számlát.

A dolgot Zeigarnik vizsgálni kezdte: gyerekeket és felnőtteket kért meg arra, hogy végezzenek el egy egyszerű feladatot: fűzzenek gyöngyöt egy zsinórra, végezzenek el egy matematikai műveletet, és így tovább. Azonban csak az alanyok felének engedte meg, hogy be is fejezzék, amit elkezdtek.

Halogatni szokta teendőit? Ezzel talán megszabaduhat ettől a rossz szokástól

Végtelenül egyszerű és hatásos oldalt találtunk azoknak, akik nem csak felírni szeretnék a teendőiket, de 24 órán belül le is akarják tudni őket.

Ezután arra kérte őket egy órával később, hogy mondják el, mit csináltak. Kiderült: azok, akik nem fejezték be a feladatot, sokkal pontosabban emlékeztek arra. A modern pszichológia szerint a hatás mögött az a mechanizmus állhat, ahogyan az agy a memóriánkat kezeli.

„A Zeigarnik-hatás nagyon sokat elárul a memória működéséről” – magyarázza Kendra Cherry pszichológus a VeryWellMindban írt cikkében. Mint írja, az információ az észlelésnél gyakran az érzékszervi memóriában tárolódik, amikor viszont figyelünk rá, átkerül a rövid távú memóriába.

Zeigarnik-hatás valójában nem más, mint a teendők mentális listája: a befejezetlen feladatok az elménkben maradnak, és folyamatosan lefoglalják a rövid távú memóriánkat, ha azonban elkészülünk egy adott feladattal, azt az agyunk azonnal elengedi. Ennek ismeretében pedig ki tudjuk aknázni a hatás pozitív oldalát – például elkerülhetjük vele a halogatást.

Shutterstock

Jeremy Dean pszichológus a PsyBlogon ezzel kapcsolatban arról írt, hogy a halogatás akkor a legrosszabb, ha egy nagy feladattal állunk szemben, amelynek elkezdését igyekszünk elkerülni. A szakember szerint ennek oka a legtöbbször az, hogy nem tudjuk, miként kezdjünk hozzá. A Zeigarnik-hatás azonban arra világít rá, hogy igazából lényegtelen, hogy a feladat melyik részével kezdjük, a lényeg, hogy belevágjunk. Ha ez ráadásul az adott projekt egy könnyebb részfeladata, akkor még könnyebb dolgunk lesz utána.

A kutatások szerint ráadásul a Zeigarnik-hatás bizonyos helyzetekben erősebb: könnyebben visszatérünk egy feladat elvégzéséhez, ha tudjuk, hogy mit kell tennünk. A jelenség pedig különösen hasznos lehet a tanulás során: ahelyett, hogy például egy vizsga előtti utolsó héten próbálunk mindent megtanulni, iktassunk be szüneteket. Mindez segíthet abban, hogy később fel tudjuk idézni az információkat.

Így tudja könnyen észrevenni, ha valaki hazudik önnek

A brit Portsmouth-i Egyetem kutatói szerint az agy leterheltebb akkor, ha valaki hazudik, mint amikor igazat mond.

De a hatással a mentális egészségünk is javítható: ha tudjuk, hogy a befejezetlen feladatok tornyosulnak előttünk, akkor tudatosan ne vágjunk bele egy újabba, mert az tovább fogja fokozni a lelki stresszt.

A szakemberek ezért azt javasolják, készítsünk a teendőkről egy listát, és a könnyű dolgokkal kezdjünk, hogy utána a Zeigarnik-hatás vezessen bennünket végig rajta.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.