Nem önmagában az erőfeszítést, csupán a feleslegesnek ítélt erőfeszítést kerüljük ösztönösen – derült ki lustaságkutatásokból –, de a „költséghatékonysági megfontolásokon” túl számos más oka is lehet a feladat- vagy tevékenységkerülésnek. Mi a különbség a lustaság, a halogatás és a tétlenség között? És létezik-e egyáltalán lustaság?
Csak akkor győzhetjük le a halogatást, ha felismerjük, milyen érzelmek állnak a hátterében. Mikor kell külső segítséget kérni annak, aki rendszeresen elodázza a feladatait? Milyen módszerekkel győzhetjük le munkaundorunkat? És miért fenyeget ma sokkal több embert a halogatás, mint 30 éve? És mi az az ötperces szabály?
Kanadai kutatók arra voltak kíváncsiak, milyen megítélést kap az a dolgozó, aki a halogatása miatt késve adja le a munkáját, és milyet az, aki a határidő előtt befejezi a rábízott feladatot. Az eredmény némiképp meglepő.
Lehet, hogy szerencsésebb nem mindent az utolsó pillanatra hagyni, legalábbis egy svéd tanulmány megállapításai arra engednek következtetni, hogy a sok halogatás több egészségügyi problémával is összefüggésben állhat.
A halogatás megoldása kevésbé vizsgált terület, de van néhány reményt keltő eredmény.
A Zeigarnik-hatásnak köszönhetően nemcsak a munkánkban lehetünk hatékonyabbak, de tanulni is jobban tudunk majd.
A halogatók számára a problémán sokat ront, ha otthonról kell dolgozniuk. Íme néhány hasznos tipp home office-ban dolgozók számára a Távmunka Zrt. című könyv szerzőitől!
Nézzünk rá a passzivitásunk gyökereire, hogy meg tudjuk állapítani a lustaságunk valódi okát. Ha tudjuk az okokat, akkor tudunk reagálni - javasolja Kenyeres András mentáltréner-tanácsadó. Részlet a Figyelemkontroll című könyvből.
Még egy hetünk van, hogy leadjuk a dolgozatunkat, így inkább netezünk vagy elmegyünk vásárolgatni. Az utolsó pillanatig halogatunk, miközben csoporttársaink irigykedve figyelnek. Ismerős a példa? De vajon jó-e ez a stratégia?
Most akkor probléma a halogatás, vagy sem? Sarah Tomley pszichoterapeuta elképzeli, mit tanácsolnának a pszichológia nagyjai a halogatóknak.
Végtelenül egyszerű és hatásos oldalt találtunk azoknak, akik nem csak felírni szeretnék a teendőiket, de 24 órán belül le is akarják tudni őket.
Egy német kutatócsoport szerint két agyi terület méretével függ össze, hogy azonnal elvégezzük-e tennivalóinkat, vagy mindig inkább későbbre hagyjuk azokat.
Vagy éppen ön az? Hogyan hozzunk létre mindezek ellenére viszonylag normális keretek között működő családot?
Az ókori Egyiptomban két különböző szót használtak a halogatásra: az egyik a lustaságot jelölte, a másik pedig a megfelelő alkalom kivárását. A legújabb kutatások szerint az utóbbi halogatás az eredeti, kreatív gondolkodók sajátossága.
Megölheti a termelékenységet, de egyben új és eredeti ötletek forrása is lehet feladataink tologatása. Három előadás a halogatásról.
Mi lenne, ha tennivalói elvégzésére 24 órás határidőt adna? A halogatásról leszoktatni próbáló alkalmazásnak ez a trükkje.
Tudta, hogy a 8-10 órás munkanapokon átlagosan csak 5 óra telik munkával? Hova megy akkor az idő többi része? – A patópálozás pszichológiája.
