Az emberi környezetben élő farkasokat azért vizsgálták, hogy jobban megértsék a kutyákat.
Számos kutyán végzett sikeres alvásvizsgálat után a kutatók kézből nevelt farkasokon is kipróbálták a családi kedvencek esetében már bevált, nem-invazív alvási EEG módszert. Az ártalmatlan eljárás során, az embereknél végzett alvásvizsgálatokhoz hasonlóan, az elektródákat a bőr felszínére rögzítették.
A beszámoló szerint a kutyák alvása iránti növekvő érdeklődés abból adódik, hogy egy olyan faj alvását lehet vizsgálni, amely nagymértékben alkalmazkodott az emberi környezethez. Ez azért fontos, mert a környezeti körülményekhez való evolúciós alkalmazkodás – például a védett helyen való alvás – átalakíthatta az emberek alvását, így feltételezhető, hogy hasonló változások történtek más, az emberi környezethez alkalmazkodó fajok esetében is. Az már például ismert, hogy a kutyák az emberhez hasonlóan felületesebben alszanak egy idegen helyen.
Megvizsgálták a kutyák génjeit az ELTE tudósai, kiderült, mi történik az öregedésükkor
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben - derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
A kutatók most az emberi környezetben élő farkasok alvási jellegzetességeit vizsgálták, hogy jobban megértsék, a háziasítás és az emberrel való együttélés hatásait a kutyák alvására. Eredményeikről a Scientific Reports című tudományos folyóiratban számoltak be.
„A kutyák és farkasok összehasonlító vizsgálata már sok izgalmas eredményt hozott a viselkedéskutatás és a genetika területén. Ugyanakkor eddig farkasok neurális folyamatainak vizsgálatát senki nem végezte” – magyarázza a közleményben Bálint Anna, az MTA–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársa.
Nagyragadozók testközelben: Virányi Zsófiával bemerészkedhettünk a farkasokhoz
A farkasok megismerése segít megérteni, hogyan gondolkodnak a kutyák, és hogyan látnak minket, embereket. A hvg360 új filmsorozatában, a Nívóban Virányi Zsófia etológussal beszélgethettünk az ernstbrunni vadasparkban, ahol közvetlen közelről végignézhettük a farkasokkal végzett gyakorlatokat is.
„Sikeresen regisztráltuk hét, kézből nevelt, intenzíven szocializált farkas alvási EEG-jét. A családi kutyáknál alkalmazott módszer segítségével, ismeretlen helyen mérve az alvó farkasokat, náluk is sikerült megfigyelni a kutyáknál megfigyelhető összes alvásfázist (szendergés, NREM és REM)” – teszi hozzá a kutató.
Hat kutyát vizsgáltak az ELTE tudósai, az egyik 100+ szót tudott megjegyezni
Az ELTE etológusainak vizsgálata igazolta, hogy némely kutyák kiemelkedően sokat megértenek az emberi nyelvből. A kutatásban részt vevő kutyák között voltak olyanok, amelyek akár száz vagy még több játék nevét képesek voltak megtanulni.
A beszámoló szerint a kézből nevelt, fiatal kortól emberhez szokott és családban nevelt farkasok dicsérettel, simogatással, babusgatással hamar rávehetők ilyen vizsgálatokra is. Az alvásvizsgálat során csak a farkasok által jól ismert személyek vették körül az állatokat, akikben bíztak, és ha kísérlet közben egy-egy farkas esetleg felélénkült vagy felkelt, a nevelő és a kísérletvezető dicsérettel és simogatással próbálta elérni, hogy újra lepihenjen.
„A hét vizsgált farkas még nem elég nagy minta ahhoz, hogy statisztikai elemzéseket végezzünk, így az eredmények leíró jellegűek. Hasonló korú kutyák adataival összehasonlítva a farkasok alvását, kisebb eltérések látszanak a mért paraméterekben. A szendergés és NREM alvásfázisban töltött idő hasonló volt a két fajnál, viszont a fiatal farkasok több időt töltöttek REM-ben a fiatal kutyákhoz képest” – magyarázza Reicher Vivien, a kutatás első szerzője, az ELTE Etológia Tanszékének doktorandusza.
„Ez különösen érdekes, mivel a REM alvás mennyiségét számos különböző hatáshoz kapcsolták már, beleértve a stresszt, a domesztikációt és a memóriakonszolidációt is” – teszi hozzá.
Az ELTE kutatói rájöttek: a kutyák olyanok, mint a csecsemők, felismerik a szavakat
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban - derül ki az ELTE tudósainak friss kutatásából.
„Bár a jelenlegi vizsgálat még csak az első lépés a két faj alapos összehasonlításában, úgy gondoljuk, hogy eredményeink izgalmas lehetőséget tártak fel” – mutat rá Gácsi Márta, a projekt vezetője, az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa.
„Mivel farkasokról eleve nehéz megfelelő mennyiségű adatot gyűjteni, felvetettük, hogy az általunk kidolgozott megbízható és teljesen ártalmatlan módszertan alkalmazása alapját képezheti egy olyan nemzetközi, több helyszínen történő adatgyűjtésnek, amely által sok (nem rokon) farkas alvását lehetne megvizsgálni, és az egyesített adatsor alapján már jól általánosítható tudományos következtetéseket lehetne levonni” – számol be a kutató.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Miért vett meg egy nagy múltú, de veszteséges üzletláncot? Mit kellene csinálni ahhoz, hogy ne legyen méregdrága egy croissant? Mi a legnagyobb baj azzal, hogy a Balatonon még mindig ugyanúgy sütik a lángost? És miért nem érdemes mindenkinek akciózni a tejfölt? Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk annak kapcsán, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.
A magyar miniszteri biztos jelezte, hogy szó sem lehet a tárgyalások felfüggesztéséről.
Oroszország sorra veszti el szövetségeseit.
A 11 éves kisfiú halálát okozó parazita jelenlétét egyelőre nem erősítették meg.
Ismét nyomon lehet követni, hogy mennyit késnek a vonatok.
Egyesével hívták be a munkásokat hétfőn, tömött sorokban várták a sorsukat vasmű bejárata előtt.
