A kutatók Gaia BH1 névre keresztelték azt a fekete lyukat, ami körül egy olyan csillag kering, mint a Nap. Az égitest a számítások szerint 1500 fényévre lehet a Naprendszertől.
Nemrég egy olyan csillag adatait gyűjtötte össze az Európai Űrügynökség Gaia Obszervatóriuma, ami hasonló, mint a Nap. Az égitest mozgása azonban furcsa, ezért a tudósok úgy vélik, egy fekete lyukkal állhat párban. Ha ez valóban így van, akkor ez az eddigi legközelebbi fekete lyuk a Naprendszerünkhöz – nagyjából 1500 fényév távolságra lehet. A tanulmány emellett arra is rámutat: sok „alvó” fekete lyuk lehet a Tejútrendszerben.
Az „alvó” fekete lyukak azok a fekete lyukak, amelyek körül nem kering semmilyen égitest, és éppen nem szívnak el anyagot semmiből. A szakemberek korábban arról beszéltek, több százmillió olyan fekete lyuk létezhet, ami csak sodródik a világűrben. Az errő szóló tanulmányt itt lehet PDF formátumban elolvasni.
Az Interesting Engineering beszámolója szerint a kutatók azokat a fekete lyukakat akarják felkutatni, amelyek egy kettős rendszer tagjai – vagyis van egy hozzájuk tartozó csillag –, ám még nem kezdtek el anyagot elszívni a kísérőjüktől.
A fekete lyukról készült első fotó után újabb jelentős eredményről számoltak be csillagászok
Az Eseményhorizont Távcső (EHT) képességeit mutatja, hogy általa sikerült bemutatni az első felvételt egy fekete lyukról. De a berendezés nem csak erre jó.
A szakemberek szerint a csillag mozgása meghatározza a fekete lyuk tömegét, így a számítások alapján a most felfedezett, Gaia BH1 névre keresztelt égitestnek 10 naptömegűnek kell lennie. Hogy biztosra menjenek, távcsövekkel is megfigyelték. Ebből kiderült, hogy a tömeg nagyjából stimmel, a csillag társa pedig olyan sötét, hogy semmilyen fény nem rajzolja meg, vagyis minden bizonnyal fekete lyukról van szó. A mostani felfedezés az első olyan fekete lyuk a Tejútrendszerben, ami semmilyen sugárzást nem bocsát ki magából.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A New York-i Közkönyvtár kiállítása bemutatja, hogyan vált egy nagyváros lapja nemzetközi tényezővé. A magazin egy évszázad alatt öt főszerkesztőt fogyasztott el, Adam Gopnik, a lap főmunkatársa néggyel is dolgozott.
Így reagáltak arra, hogy a főváros rendezi a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal a Budapesti Büszkeség nevű rendezvényt.
