A tudósok a 2020-as landolás óta vizsgálják a Hajabusza-2 űrszonda rakományát. Az eszköz a Ryugu aszteroidáról hozott mintát a Földre, és már ez a néhány gramm is elegendő ahhoz, hogy új információkat kapjunk a Naprendszer és a bolygónk keletkezéséről. A francia kutatók – írja az IFLScience – ezúttal az anyag kémiai összetételét vizsgálták: egész pontosan a cink és a réz izotópjainak nyomai érdekelték őket.

Minden kémiai elemnek több változata van a magjában lévő neutronok számától függően. Ez nem a kémiai, hanem a fizikai tulajdonságot változtatja meg, az izotópok tömege ugyanis eltérő. Az, hogy ezek milyen arányban vannak egy anyagban, azért fontos, mert a tulajdonságaik miatt az anyag kémiai ujjlenyomatának tekinthető. Ha mindezt egy aszteroidára vetítjük ki, akkor nemcsak a jelenlegi összetételről kapunk információt, hanem a keletkezéséről is.

Elárulták a gázok, hol született a 300 millió kilométerre lévő Ryugu aszteroida

A kutatók nemesgázokat és nitrogént találtak a Ryugu aszteroidából származó mintában.

A Ryugu esetében a csapat megerősítette, hogy a réz és a cink izotópjai hasonlóvá teszik azt az Ivuna ért földet Tanzániában, és kiderült, hogy a széntartalmú kondritok egyik csoportjába tartozik. Ebből csak kilenc van a világon, így a legritkábbnak tekinthetők. Úgy gondolják, hogy a külső Naprendszerben keletkeztek, és végül befelé vándoroltak.

Eredményeiket a Nature Astronomy folyóiratban közölték. A tanulmányból kiderül, hogy a Naphoz közelebb keletkezett aszteroidák meteoritjainak más ujjlenyomata van, mint a Ryugunak, a Földnek pedig szintén más – valahol a kettő között helyezkedik el. Ezt alapul véve a kutatók számításai alapján úgy vélik, hogy a Föld tömegének nagyjából 6 százalékát adhatják azok a meteoritok, amelyek a Ryuguhoz hasonlóak.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.