Minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematikusa 1802. december 15-én született Kolozsváron. Apja, a matematikus Bolyai Farkas különös gonddal nevelte és irányította a matematika felé, de vívásra, hegedűjátékra, zenei ismeretekre is oktatta. A legenda szerint később előfordult, hogy János egymás után 13 tiszttársával párbajozott azzal a kikötéssel, hogy minden újabb párbaj előtt hegedülhessen kicsit. János 12 évesen azonnal a marosvásárhelyi kollégium negyedik osztályába került, az iskola elvégzése után – mivel tanulmányainak folytatására nem volt pénz – a bécsi katonai mérnökakadémiára jelentkezett. Felvételi vizsgája olyan jól sikerült, hogy itt is rögtön a negyedik évfolyamra iratkozhatott be.

Bolyai János rekonstruált portréja Márkos Ferenc festményén

Márkos Ferenc (CC BY-SA 3.0)

Tanulmányait befejezve 1823-ban alhadnagyi rangban a temesvári erődítési igazgatósághoz került. A „parallelákkal” foglalkozva fedezte fel, hogy a sokat vitatott euklideszi V. posztulátum (XI. axióma) – mely szerint egy ponton át egy adott egyeneshez csak egy párhuzamos egyenes húzható – helyettesíthető azzal az állítással, hogy a végtelen nagy sugarú körvonal: egyenes. Bolyai egy új geometriai rendszert épített ki, amelyből az euklideszi V. posztulátumot mint nélkülözhetőt, kihagyta.

1825-ben átadta atyjának az euklidészi és nem euklidészi geometriát is magában foglaló „abszolút geometria” első megfogalmazását, Farkas azonban nem tudott az euklideszi szemlélettől elszakadni, s nem értette meg fia gondolatait. Bolyai János műve 1832-ben, apja Tentamen című művének függelékeként (Appendix) látott napvilágot. Egy különlenyomatot az ünnepelt német matematikus Gaussnak is elküldtek, aki válaszában – önmagát dicsérve – közölte: ezt a gondolatmenetet ő már régebben végigjárta, de nem tette közzé. A levél mélységesen lesújtotta a Bolyaiakat.

Bolyai Jánost 1826-ban Aradra, 1830-ban Lembergbe helyezték át. Itt, már betegen adott végső formát Scientia Spatii (A tér tudománya) című művének. Ekkor már százados volt, de tudományos sikertelensége ingerlékennyé, emberkerülővé tette, végül 1833-ban – amikor szabadságot kért – nyugdíjazták. Ezután domáldi birtokukon élt, összeköltözött szerelmével, de mivel a katonatiszti kauciót nem tudta letenni, csak 1849-ben, a trónfosztás után nősülhetett meg. Később házasságát semmisnek tekintették, holott ekkor már két gyermekük volt, anyagi gondjai állandósultak.

A „geometria Kopernikusza” néven is emlegetett tudós hosszas betegeskedés után 1860. január 27-én halt meg, életművének jelentőségét csak ezután ismerték fel. Emlékére a Magyar Tudományos Akadémia díjat alapított, a Holdon kráter viseli nevét. 1994-ben tiszteletére emléktáblát avattak a nyugat-ukrajnai Lemberg városában, 2004-ben emléktáblát kapott az észak-morvaországi Olmützben.

27 évet sem élt „a matematika Mozartja", de akkorát alkotott, hogy kilenc halmazrendszert és három tételt neveztek el róla

Kétszázhúsz éve, 1802. augusztus 5-én született Niels Henrik Abel norvég matematikus, aki életének 26 éve alatt végzett munkájával elérte, hogy az ő nevét viselje az egyik legrangosabb matematikai díj.

Bolyai szigorú axiómákra alapozva akart egy teljes geometriai rendszert létrehozni, ám ez töredék maradt. Kidolgozta a képzetes, illetve komplex számok szerepét az abszolút geometriában – e művét sem értették meg a kortársak. A nem euklidészi geometriához tőle függetlenül eljutott orosz Lobacsevszkij tanulmányozta Bolyai munkáját és elismerte érdemeit, de ő még emögött is Gauss cselszövését gyanította. Utolsó éveiben egy Üdvtan megírásával foglalkozott, melyben az abszolút geometriához kapcsolódó filozófiai nézeteit fejtette ki.

A fő művének tartott Appendix, a matematikai irodalom egyik legtökéletesebb munkája, 2009-ben felkerült az UNESCO Világemlékezet listájára. Bolyai ezzel a munkájával valóban világraszólót alkotott, létrehozta az úgynevezett nem euklideszi geometriát, megoldva a geometria leghosszabb ideig, több mint 2000 évig ellenálló, úgynevezett párhuzamosok problémáját. Művéből három példányt őriznek az MTA Könyvtárának kézirattárában.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.