A Biologia folyóiratban közzétett eredmények szerint a kutatók egy, Ajka mellett, az egykori szénbányászat idején előkerült pici borostyánt vizsgáltak.

Az ajkait nevezetű borostyántípus kora nagyjából 85 millió év, a késő kréta időszak santoni emeletéből származik – ismertették a kutatásban részt vevő Magyar Természettudományi Múzeum, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar, az ATK Növényvédelmi Intézet és a Szentágothai János Kutatóközpont munkatársai.

A kutatók megállapították, hogy a kis rovar egy mára kihalt csótánycsalád tagja – egy új fajról van szó, amelyet Alienopterix santonicusnak neveztek el.

Figyelembe véve rokon fajok fényes küllemét, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a borostyánban talált csótány is fémes színt viselhetett, talán valamilyen árnyalatú metálzöldet és hasonlóan a mai metálszínű rovarokhoz az ajkai csótány is az álcázáskor látta ennek hasznát.

Szabó Márton, a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa, a kutatás vezetője szerint a csillogó, fémes színű kültakaró zavaró lehet sok ragadozó számára, ugyanis általuk megtörnek az állat testének körvonalai.

Szabó Márton sokáig azt hitte a zárvány valamiféle lepke is lehet. A borostyánban talált rovarnak hiányoznak a lábai és a feje nagy része, ami nehezítette az azonosítást. Az első szárnypár viszont jó állapotban maradt meg, és „furcsa” mozaikos díszítettséget visel, ami hasonló a lepkék szárnyát fedő pikkelyszerű elemekhez. A magyar kutatót Peter Vrsansky szlovák csótányszakértő világosította végül fel, hogy inkább csótányról lehet szó.

A ma élő, metálfényű Merlyroidea magnifica csótányfaj és a pusztai cicindéla (Cicindela soluta), valamint elülső szárnyaik elektronmikroszkópos képe.

Thierry Garcia, Káldi József és Szabó és munkatársai / ELTE TTK.

A kutatások folytatódnak a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményében, ugyanis még több ajkai zárvány vár vizsgálatra.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.