Rejtélyes, kőbe vésett tenyérnyomot találtak egy várárok feltárásakor izraeli régészek

Talány fedi, hogy mégis hogyan kerülhetett egy Jeruzsálem környékén lévő várárok falára egy tenyérlenyomat – a régészek több lehetőséget is felvázoltak.

  • MTI MTI
Rejtélyes, kőbe vésett tenyérnyomot találtak egy várárok feltárásakor izraeli régészek

Egy különleges, középkorban kőbe vésett tenyérnyomot találtak egy vízzel soha fel nem töltött egykori várárok falán, amely az 1099-es keresztes hódítás előtti muszlim időkben Jeruzsálem várfalait kívülről biztosította – közölte szerdán Izraeli Régészeti Hatóság (IAA).

A mai várfal melletti I. Szulejmán szultán utcában felújítják az útfelületet, és a munkálatok során régi korok építészeti nyomaira leltek, és ezért ki kellett hívni a régészeket, akik egy, a 10. században már fennálló, de talán korábban épített száraz árok maradványait tárták fel.

A várost egykor körülvevő árkot védelmi okokból építették, hogy megfékezze a lovakon és ostromgépezettel érkező középkori hódítókat. A korabeli feljegyzések szerint a keresztes lovagok ostromuk kezdete előtt feltöltötték ezt az árkot, hogy eszközeikkel és katonáikkal közelebb kerülhessenek a falakhoz.

A nagyvilágban általában feltöltötték vízzel a várárkokat, azonban a Szentföldön található középkori, többször a keresztesek építette várak körül száraz árkok húzódtak, mert nem volt víz a megtöltésükhöz.

Az európai erődök és kastélyok köré ásott, vízzel teli árkok jól ismertek. A jeruzsálemi védmű száraz árok volt, amely mélységével és szélességével lelassította a katonák mozgását – hangsúlyozta az IAA Facebook-oldalán Zubair Adavi, az ásatásokat vezető régész.

Exciting discoveries were made during recent excavations in ancient Jerusalem>> The Israel Antiquities Authority...

Posted by Israel Antiquities Authority on Wednesday, 25 January 2023

„A középkorban, a 10. századtól felhúzott falak sokkal erősebbek voltak a maiaknál, és már korábban is hatalmas árok vette körül ezeket” – fogalmazott Amit Ram, az IAA jeruzsálemi igazgatója, hozzátéve: „A lovagi csaták, a kardok, nyilak és lovasok rohamainak korszakában Jeruzsálem erődítményei félelmetesek és kifinomultak voltak számos olyan alkotóelemmel, amelyek a várost megrohamozó hatalmas seregek megállítását szolgálták. A középkori hódítóknak egy mély árkon és két vastag falon kellett áthaladni, miközben a város védői tüzet és kénkövet záporoztak a falakról. Igazi pokol volt”.

„Ráadásul a város erődítményei között rejtett alagutak is voltak, amelyeket az IAA régészei már korábban feltártak. Ezekből az alagutakból előbújtak a város védelmezői, lecsaptak az ellenségre, és egy szempillantás alatt visszatértek a városba” – ismertette a részleteket az igazgató.

„Nem tudjuk, hogy a kézlenyomatot vandalizmusból, csínytevésként faragták-e a kőbe, vagy jelképez valamit, és valójában valamilyen irányba mutat” – magyarázták a kutatók az árok mélyén talált rejtélyes vésetről.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.