A nyugati orvostudomány egészen a közelmúltig sem a diagnózisnál, sem a gyógyításnál nem vette figyelembe, hogy az emberi test nem egymástól független részek egésze. Az pedig, hogy az agy, a bél és a bélben élő mikroorganizmusok sem külön-külön működnek, hanem folyamatosan kommunikálnak egymással, egészen forradalmi felismerésnek számít.
Egy friss tanulmányban több mint tíz ország közel ezer rákos beteg DNS-ét vizsgálták a kutatók, és úgy találták, hogy az E. coli baktériumnak is köze lehet a megbetegedéshez.
Maria Branyas Morera túlélt két világháborút, a spanyol polgárháborút, a spanyolnáthát és a koronavírus-járványt is. Katalán kutatók a DNS-ét és a mikrobiomát vizsgálva jutottak igen fontos eredményre.
Ha túlélik az űr zord körülményeit az organizmusok, az egy, az élet eredetét pedzegető elméletet is igazolhat.
Dán kutatók szerint a székletmikrobióta transzplantáció (FMT) segíthet a cukorbetegeknek abban, hogy enyhüljenek a gyomor-bélrendszeri panaszaik.
Csodás vitamin- és tápanyagbombával kényeztethetjük a mikrobiomunkat a téli ínség idején, ha fermentált ennivalókat fogyasztunk. Többek között savanyú káposztát is készíthetünk ezzel a módszerrel – elmondjuk, hogyan érdemes csinálni lépésről lépésre, mit kell tudni a sózásról, fűszerezésről, hogyan kombináljuk az alapanyagokat, és mire figyeljünk különösen az erjesztés során.
A mikrobiom azon mikrobák összessége, amelyek bennünk és rajtunk élnek. Van, hogy védenek minket, máskor kihasználnak bennünket. Bár a mikrobiom fogalmát az élőlényekkel kapcsolják össze, azonban az otthonoknak is megvan a saját mikrobiomjuk, amelynek jelentős hatása lehet az ott élők egészségére.
Az vagy, amit megeszel, tartja a mondás, utalva arra, hogy a test az ételekből tudja fedezni a különféle szükségleteit. Olasz tudósok összeállították az élelmiszer-mikrobák valaha volt legnagyobb katalógusát, és ezzel bizonyították: sokkal mélyebb jelentése van ennek a bölcsességnek.
Mi az a mikrobiom, miből áll, hogyan működik, hogyan lehet csökkenteni annak veszélyét, hogy felborul az egyensúlya? Mi befolyásolja az étvágyat, a hangulatot, a testhőmérsékletet, a szexualitás és az alvást? Professor emeritus szerzőnk segít a laikusoknak is megérteni, miért fontos, hogy tudjunk ezekről.
Az emberi mikrobiom állapota összefüggést mutat az öregedés gyorsaságával – derül ki abból a tanulmányból, amelynek első szerzői Kerepesi Csaba, a HUN-REN SZTAKI kutatója, valamint Torma Ferenc, a Testnevelési Egyetem szakembere.
Írországi kutatók többszáz csecsemőtől vett székletmintát vizsgáltak meg, és arra jutottak, hogy azoknak a babáknak a mikrobiomja, akik a pandémia idején, a lezárások időszakában születtek, jobb minőségű, mint a Covid előtti babáké. Valószínűsítik, hogy a "pandémia-bébik" kevésbé lesznek allergiásak emiatt.
Mi a kapcsolat a sejtjeink és az öregedés között és mit jelent a biológiai életkor? Mennyire hatnak a génjeink a betegségeink kialakulására és mi más befolyásolja még az egészségünk megőrzését? Milyen vizsgálatokra „kötelező” eljárnunk, és mennyibe kerül, ha mindent tudni akarunk a testünkről? Ezekről beszélgettünk Duda Ernővel, a Magyar Biotechnológiai Szövetség elnökével, a Medipredict és a Solvo Biotechnology cégek alapítójával.
Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból.
Az egyre nagyobb problémát jelentő elhízás megoldásának kulcsa lehet az a felfedezés, mely az időszakos böjt hatásait tárta fel az agy és a bélrendszer kapcsolatában.
Mi az a mikrobiom és mi a kapcsolata az egészségünkkel? Miért kell ezzel foglalkozni? Miért jó ötlet a koplalás és miért kulcsélelmiszer a nyers zöldség? Legyen-e dietetikusunk? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Schwab Richárd gasztroenterológussal és Dr. Tkacsik Márta elméleti matematikussal, a Patikakert Ökogazdaság alapítójával.
A Holnap című könyvben 13 kutató vázolja fel a trendeket, és 13 pszichológus szakember járja körül, hogyan tudunk mi magunk felkészülni a közelgő változásokra, és milyen készségekre neveljük gyermekeinket. Az alábbiak ebből a kötetből közlünk egy szerkesztett részletet a jövő étrendjével kapcsolatban Antal Emese dietetikus, szociológus tollából.
A visszatérő Clostridioides difficile-fertőzéseket kezelheti egy új gyógyszer, ami most kapott zöld lámpát az amerikai gyógyszerfelügyelettől.
Egészen különleges módon, méhekkel gyűjtenének adatokat a városok – és a mézelő méhek – egészségi állapotáról tudósok.
Az írországi Cork Egyetemen kutató Jens Walter és csapata arra a megállapításra jutott, hogy a korábbi feltételezések tévesek voltak, és a magzat sem baktériummal, sem vírussal nem találkozik az anyaméhben.
Sokan használnak édesítőszereket cukor helyett, bízva abban, hogy ezzel jót tesznek az egészségüknek. Azonban kiderült, hogy a cukorhelyettesítők nem várt hatással lehetnek a szervezetre, pontosabban a bélrendszerre és az anyagcserére.
