#mikrobiom

Időszakos böjt és fogyás: már nyolc hét alatt átalakulhat a bélflóra

Az időszakos böjt, különösen az időben korlátozott táplálkozás egyre nagyobb figyelmet kap az elhízás kezelésében és az egészségre gyakorolt hatásában. Egy friss kutatás szerint már nyolc hét is elég lehet ahhoz, hogy az étkezések időzítésének megváltoztatása átalakítsa a bélflórát, és kimutatható változásokat idézzen elő a szervezet anyagcseréjében. A kutatók azt találták, hogy ezek a biológiai átrendeződések szorosan összefüggnek a fogyással, valamint a vérnyomás és az inzulinérzékenység javulásával. Az eredmények új megvilágításba helyezik, hogyan hat az étkezés időzítése nemcsak a testsúlyra, hanem a szervezet mélyebb anyagcsere-folyamataira is.

Egészség
Nedjalkov Beáta

A boldogság a gyomorban kezdődik? – A bél–agy tengely meglepő hatása a mentális egészségre

A bél–agy tengely működése ma már nem pusztán tudományos érdekesség: egyre több kutatás bizonyítja, hogy a bélrendszer és a bélmikrobiom közvetlen hatással van a mentális egészségre, a hangulatra és a stresszkezelésre. Vajon tényleg a „második agyunk” irányítja, hogyan érezzük magunkat nap mint nap? És ha igen, mennyiben múlik mindez azon, mit eszünk? A válaszok nemcsak meglepőek, hanem a mindennapi döntéseinket is alapjaiban változtathatják meg.

Egészség
Nedjalkov Beáta

Nemcsak a vérkép árulkodik: az inzulinrezisztencia súlyosságát a bélmikrobiom is jelezheti

Mi lenne, ha egy egyszerű mintavétel megmutatná, mennyire súlyos az inzulinrezisztencia, és milyen irányba halad a 2-es típusú diabétesz? Egy friss kutatás szerint a bélflóra összetétele – gépi elemzéssel – képes lehet feltárni azokat a rejtett mintázatokat, amelyek az anyagcserezavarok mögött állnak. A mikrobiom ez alapján nemcsak következménye, hanem aktív alakítója is lehet a cukorbetegségnek.

Egészség
Nedjalkov Beáta

Hogyan alakítja az edzés a mikrobiomunkat?

A sportteljesítményről a legtöbben még mindig az izmok és az edzés intenzitása alapján gondolkodnak, pedig a legújabb kutatások szerint a bélmikrobiom legalább ennyire fontos tényező lehet. A bélbaktériumok összetétele ugyanis az energiafelhasználásra, a regenerációra és akár a teljesítményre is hatással van. Egy friss vizsgálat arra jutott, hogy a sport és a sportolói étrend együtt formálja a mikrobiomot, nem mindig előnyös irányba.

Egészség
Nedjalkov Beáta

3. Az étkezés mint longevitytaktika – mit egyél és miért?

Mit egyek, hogy egészséges legyek? – ezt a kérdést mindannyian feltesszük, mielőtt elveszünk a diéták dzsungelében. Paleo, keto, vegán – mindegyik mást javasol, és közben egyre kevésbé értjük, mi is lenne jó igazán. Pedig a válasz egyszerű! Nem a „mit ne egyél" listára kell fókuszálni, hanem arra, hogy mit raksz a tányérodra, és az hogyan hat az izmaidra, az anyagcserédre és a bélmikrobiomodra. Az edzés elindítja a változást, de az étrend tart pályán és dönti el, hogy épülsz, vagy leépülsz. A cél nem a trendi diéta, hanem egy fenntartható étkezési minta, amely védi a testösszetételed, támogatja az anyagcserédet, és együtt dolgozik a bélmikrobiomoddal.

Egészség
Soltész Krisztina

„Tudományos konszenzus van abban, hogy a vastagbélrákok kialakulása a bélflórában kódolt” – mit tehetünk a mikrobiomunkért?

A bélflóránk egy virágos alpesi rét – ha az ökoszisztémája felborul, akkor jön a „parlagfű”, azaz olyan baktériumfajok kezdenek elszaporodni, amelyek rákot, magas vérnyomást, diabéteszt, elhízást okoznak – mondja Schwab Richárd gasztoenterológus. Mire jók valójában a probiotikumok? Mit mérnek a drága bélmikrobiom-vizsgálatok? Milyen életmóddal segíthetjük elő a saját „rétünk” fajgazdagságát? És merre vezet a bélmikrobiom-orvoslás jövője?

hvg360
Hamvay Péter

Nem csak az étrendeden múlik: így óvd a bélflórád egészségét

Több milliárd mikroorganizmus határozza meg, hogyan alakul az emésztésünk, az egészségi állapotunk vagy akár a hangulatunk. A bélflóra azonban nemcsak „jó” és „rossz” baktériumok csatatere: érzékeny ökoszisztéma, amire az étrendünk és az életmódunk is kihat. Mi történik, ha felborul az egyensúly, és hogyan billenthetjük helyre? Kubányi Jolán, a Táplálkozástudományért Alapítvány elnöke és Somogyi Sára, a BioTechUSA dietetikus szakértője segítenek megérteni, hogyan tarthatjuk karban a saját belső univerzumunkat.

BrandChannel
BioTechUSA-cégcsoport

Bél-agy zavar: magyarok millióinak puffad a hasa, és nem tudják, miért

A magyar lakosság 40 százalékát érinti az a titokzatos, de a kutatók által egyre inkább megismert betegségcsoport, amelyet a bél-agy kölcsönhatás zavarainak szoktak nevezni. Hogyan befolyásolja a bélmikrobiom a hangulatot, milyen mentális zavarokkal járhat együtt ez a betegség, és hogyan adhatják át a hajlamot az anyák a gyermekeiknek? Mik a legfőbb tünetek, és milyen kezelési lehetőségek vannak? Czimmer József, a Pécsi Tudományegyetem docense, a Funkcionális Gasztroenterológiai Labor vezetője mondta el.

Egészség
Kovács István

Veszekednek vagy jól elvannak? Agyunk és belünk folyamatosan kommunikálnak

A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértőinkkel a bél-agy tengely működésének eredtünk nyomába. Mentális egészségünk befolyásolja a gyomor-bélrendszert, de belünk állapota (mikrobiomja) is kihat érzékelésünkre, pszichés világunkra. Megnézzük, hogy milyen kontrollt tudunk gyakorolni ez ügyben, és mit kell elengednünk, hogy létrejöjjön az igazi öngondoskodás.

Pszichológia
Pulzus

Boldogságbacik – Depresszió és mikrobiom

A bélmikrobióta szerepe a mentális egészségben már hosszú évek óta népszerű téma a tudományos kutatásban, és újabban a közbeszédben is. Adja magát a kérdés: tehetünk-e mentális egészségünkért a belünkben élő baktériumok istápolásával, és ha igen, hogyan?

Pszichológia
Pulzus

Egy különleges kapcsolat: A bél–agy tengely

A nyugati orvostudomány egészen a közelmúltig sem a diagnózisnál, sem a gyógyításnál nem vette figyelembe, hogy az emberi test nem egymástól független részek egésze. Az pedig, hogy az agy, a bél és a bélben élő mikroorganizmusok sem külön-külön működnek, hanem folyamatosan kommunikálnak egymással, egészen forradalmi felismerésnek számít.

Pszichológia
Pulzus

Pisszeghet, sípolhat, szisszenhet és pöföghet a befőttesüveg, de pont ez a jó: így  fermentáltunk savanyú káposztát

Csodás vitamin- és tápanyagbombával kényeztethetjük a mikrobiomunkat a téli ínség idején, ha fermentált ennivalókat fogyasztunk. Többek között savanyú káposztát is készíthetünk ezzel a módszerrel – elmondjuk, hogyan érdemes csinálni lépésről lépésre, mit kell tudni a sózásról, fűszerezésről, hogyan kombináljuk az alapanyagokat, és mire figyeljünk különösen az erjesztés során.

Élet+Stílus
Nemes Nikolett